69.
nap - június 1. hétfő
"Megvan a bizodalmunk abban, hogy a történelemnek
ebben az időszakában a Szentlélek hatalmas erővel fog munkálkodni, hacsak
hitetlenséggel nem korlátozzuk áldásainkat és így elveszítjük azokat az előnyöket,
amelyeket megkaphatnánk..." The Review & Herald, 1957. február 7.
1. Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért a Generál Konferenciai
ülésszakának minden küldöttjére és résztvevőjére és azért, hogy minden
irigység, keserűség, gonosz beszéd, sérelem elkerüljön az útból és a Szentlélek
kiáradjon.
2. Imádkozzunk azért, hogy ez a Generál Konferenciai ülésszak legyen az egyik
legerőteljesebb, legösztönzőbb esemény az egyházunk életében és hogy a
Szentlélek betöltse ezt.
3. Imádkozzunk azért, hogy minden résztvevő megújulva és a Szentlélek által
betöltekezve távozzon a GK ülésszakról készen állva arra, hogy még
erőteljesebben szolgálják Istent.
4. Imádkozzunk, hogy mi mint egyház felismerjük az idők fontosságát és
komolyságát, ugyanakkor Isten országa számára lelkeket mentsünk meg.
5. Imádkozzunk azért, hogy a napi imaszemináriumok (Konferencia Központi Terme
#102) áldásosak legyenek és az emberek lelkesek legyenek, hogy megérthessék azt
az igazi hatalmat, amely megváltoztatja a gyülekezeteinket és az egész
világot-, az IMÁDSÁGOT. Továbbá imádkozzunk azért, hogy a résztvevők
megtalálják az Alamodome F termében levő imaszobát.
6. Imádkozzunk azokért, akik most a színfalak mögött dolgoznak a San
Antonio-i GK ülésszak tervezésében és logisztikáján.
7. Imádkozzunk a soron következő evangelizációs előadás-sorozatért,
melyen Mark Finley prédikál San Antonio-ban, e jelentős Generál Konferenciai
ülésen-ezen a nyáron-, hogy sok új tag csatlakozzon a hithez.
8. Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért a Szombatiskolai és a Személyes bizonyságtevés osztályának küldötteire,
akik a Maryland-i Generál Konferenciai székhelyről érkeznek, valamint azért,
hogy Isten adjon nekik bölcsességet a meghozandó döntésekben.
9. Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért a GK kiadói szolgálatok osztályának küldötteire, valamint a GK sáfársági szolgálatok osztályának
küldötteire, akik a Maryland-i Generál Konferenciai székhelyről érkeznek, valamint
azért, hogy Isten adjon nekik
bölcsességet.
10.
Imádkozzunk a „Nagyvárosi Evangélizáció” kezdeményezéseiért, amely a világ
nagyvárosaiban zajlik, és a továbbterjedéséért!
A
megbocsátás szabadsága
·
Bibliai szakasz
elmélkedésre: Róm 8:18-26
·
Alapige: “Ugyanígy segít a
Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy
kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan
fohászkodásokkal.” Róm 8:26
Soha nem fogom elfelejteni azt a napot.
2010. október 8-a volt. Péntek este volt, és én, mint az Andrews egyetem diákja
csatlakoztam egy csoporthoz a gyülekezet imaszobájában egy evangélizációs
sorozat idején. Az elején, mivel még senkit sem ismertem, csendben letérdeltem
a szélen, és inkább csak megfigyelő voltam, mint résztvevő az imádkozásban.
Miután többen is imádkoztak, egy fiatal
lány meglepett engem, amikor így imádkozott: "Uram, közülünk sokan sérelmeket
hordozunk. Szeretném megvallani, hogy küszködök a megbocsátással és a haraggal
a szívemben. Kérlek bocsáss meg, és segíts megbocsátani." Őszinte imája a
vízbedobott kavics effektusát keltette a teremben, ahogyan mások egyetértettek:
"Nekem is... Atyám, kérlek bocsásd meg haragomat ... ellen."
Az én szívemben is volt harag és meg nem
bocsátás, de nem voltam készen arra, hogy megosszam egy csapat idegennel azt,
hogy épp azon a héten éltem át egy megtört kapcsolat tapasztalatát, amely
sértetten és érzelmileg vérző állapotban hagyott. A fájdalom túl nagy volt
ahhoz, hogy szavakba foglalhassam.
Hosszú időn keresztül, ahogy a többiek
imádkoztak, csendben álltam Isten előtt saját kegyességemben, nem akarva
elismerni mások előtt, hogy én is küszködöm és gyógyulásra lenne szükségem.
Azonban, ahogy az alázat és a bűnbánat lelkülete tovább terjedt a teremben, a
Szentlélek egyre jobban meggyőzött arról, hogy adjam át magam. Végül nem tudtam
tovább csendben maradni. "Kérlek, szabadíts meg engem a keserűség
poharától" - mondtam Istennek - "Kérlek, vedd el ezt a haragot és add
nekem a megbocsátás ajándékát."
Miután végül legyőztem önigazult
kegyességemet, és hangosan imádkoztam, elismerve szükségemet, olyan volt,
mintha zsilipek nyíltak volna meg a lelkemben, és a könnyeim elkezdtek ömleni.
Végül a gát átszakadt, amit megkönnyebbülés és édes békesség követett. Pont
erre volt szükségem, hogy testvéreim társaságában átadjam az én fájdalmaimat
Istennek.
Ennek az esti imaórának örök hatása volt
életemre.
Egyes mély sebek, amit szeretteinktől
kapunk az összetört kapcsolatokban, munkahelyünkön és gyülekezeteinkben nem
tudatosulnak bennünk és képesek a felszín alatt maradni évekig, kezeletlenül.
Ha nem ismerjük el őket és nem rendeljük alá azokat Istennek, lelki
elhidegülést eredményeznek, amelyek megbénítják és megkeményítik a szívünket.
Sátán azt akarja, hogy a keserűség és neheztelés láncaiban éljünk örökre, de
Isten arra kér, hogy alázattal leplezzük
le magunkat az Ő lábainál és valljuk meg haragunkat és meg nem bocsátásunkat,
amelyeket másokkal szemben gyakorlunk. Ez általában a magányunkban történik, a
csendes ima szobánkban, de néha szükségünk van a hívők közösségének szeretetére,
amely segít elhordanunk a terheinket, amint megtaláljuk ezt a szabadságot (Gal
6:2).
Noha a seb lehet mély, és még azt sem
tudjuk, hogyan kellene imádkoznunk, de szerencsére a Biblia elmondja nekünk,
hogy: "a Lélek segít a mi
erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan
kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal" (Róm
8:26).
Mindannyiunknak meg kell tanulnunk
elengedni és megbocsátani. Ellen White azt írja, hogy "a keserűséget, ellenségeskedést ki kell űzni a lélekből, ha
összhangban akarunk maradni a mennyel" (Jézus élete 310. oldal az
angolban). A másoknak való megbocsátás az Isten megbocsátásának az előfeltétele
is: "Mert ha az embereknek
megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem
bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket"
(Mt 6:14-15).
Ha megengedjük, hogy a Szentlélek elvégezze
munkáját, Isten eltávolítja a láncokat, amelyek megkötöznek és szabaddá tesz bennünket
Szívből jövő imádság:
Drága mennyei Atyánk! Mint a Te gyermekeid
össze vagyunk törve, és szükségünk van a Te gyógyító hatalmadra a mi
életünkben. Sokan megpróbáltuk eltemetni sérelmeinket, veszteségeinket,
gyászunkat és azt állítani, hogy minden rendben van, mivel védeni akartuk a
hírnevünket, de belül mély neheztelést és keserűséget hordozunk. Ahogy tovább
imádkozunk egyházunkért, arra kérünk, hogy a Te Szentlelked adjon nekünk
megbocsátó szívet azok irányában, akik bántottak bennünket, hogy Te is megbocsáthass,
és teljesen megtisztíthass bennünket. Kérünk, hogy tépd le rólunk a tettetés, a
büszkeség és az emberi erőlködés álarcát, és tégy bennünket tiszta és üres
edényekké, hogy megtölthess bennünket a Te erőddel és hatalmaddal. Csatornákká
szeretnénk válni, amelyeket használhatsz, hogy gyógyító balzsamot küldj a
megsebzetteknek, de először nekünk kell meggyógyulnunk. Meg kell szabadulnunk.
Köszönjük, hogy meghallgatod ezt az imát és válaszolsz rá. Köszönjük, hogy megszabadítasz
bennünket. Ámen.
Írta: Shanter
Alexander
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése