2015. június 22., hétfő

100 nap imádságban - 90

MASTER-Praying Man.png    90. nap – június 22. hétfő


“A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik ŐT KERESIK.” Zsid 11:1,6


1.   Imádkozzunk azért, hogy a Generál Konferenciai ülésszak alatt mindenki előtt nyilvánvaló legyen, hogy Isten meghallgatta népe imáját, és gazdagon megáldja, fölöttébb, mint elképzeltük vagy elgondoltuk vagy kértük volna.   

2.   Imádkozzunk, hogy Isten töltse be az Alamodome-ot jelenlétével, és hogy akik belépnek az ajtón, rögtön érzékeljék a Szentlélek erejét. 

3.   Imádkozzunk azért, hogy amikor az ülésszak véget ér, a résztvevők és vezetők visszamennek a divízióikba, unióikba és egyházterületeikre, ugyanolyan lelkesedéssel imádkozzanak vezetőikért és gyülekezeteikért, hogy ez a közbenjárói ima mozgalom (felemelve tartani a szolgálatban levők kezét - 2 Móz 17:12) körülölelje az egész földet, és a Szentlélek teljes kiáradása megtörténjék, amire annyira vágyunk. 

4.   Imádkozzunk Ron Smith-ért az Észak-Amerikai Divízióhiz tartozó Déli Unió elnökéért, aki az egyik reggeli áhítaton prédikálni fog az ülésszak alatt.

5.   Imádkozzunk azokért a beszélgetésekért, amelyek a kiállító teremben történnek, hogy sok kapcsolat szülessen az örökkévalóság számára és Isten művének előmozdítására. 

6.   Imádkozzunk az "Aratás ünnepe" bizonyságtételekért, amelyeket a Lelkészi egyesület gyűjt össze, hogy ezeket az ülésszakon megosszák, és hogy sokan ihletést kapjanak, hogy megosszák a Szentlélek által ihletett bizonyságtételeiket, hogy miként újult meg az életük az elmúlt öt év alatt a Biblia tanulmányozása és ima által. 

7.   Imádkozzunk azért, hogy sok misszió beszámoló történjék, amelyek által Isten megdicsőül minden szempontból.

8.   Imádkozzunk azért, hogy sokan késztetést érezzenek arra, hogy misszionáriusok legyenek távoli világrészeken (mint a közel-keleti és észak-afrikai unió), ahol hiány van a munkásokban.

9.   Imádkozzunk azért, hogy az egyház mindenki értékelje az egyház misszióját és ez a téma felül tudjon kerekedni minden megvitatott témán.

10.               Imádkozzunk azért, hogy a közelgő Generál Konferencia fordulópont legyen az egyház történelmében, és elkezdődjenek a végső felkészülések Jézus eljövetelére.

Egyek az örökkévalóságra szóló misszióban

·        Bibliai szakasz elmélkedésre: 1 Kor 12:12-31
·        Alapige: “Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból.” 1 Kor 12:13-14

Amikor az egységre gondolok a híres Nagy Sándor jut eszembe. Sikerének egyes titkai között az volt az egyik, hogy a hadseregét úgy rendezte el a harctéren, hogy minden katonának elegendő helye legyen a harcban, hogy senki se akadályozza a másikat. És annak ellenére, hogy megvolt a saját helyük és pozíciójuk, egységben maradtak, vállvetve harcoltak, miközben hadvezérükre figyeltek. Érdekes megjegyezni, hogy Sándor, nem a harctéren kívüli biztonságos helyről irányította katonáit. Közöttük volt, együtt harcolt és együtt vérzett velük. Nem érdekes, hogy Krisztus is ugyanezt tette velünk? Micsoda tapasztalat! 

Az ihletett író ezt mondja: "Az együttműködés és az egység lényeges a harmonikus közösség szempontjából, amelyben minden munkás az Isten által kijelölt feladatát végzi, és kiegészíti mások hiányosságait" (Evangelism, 104. oldal).

Egy másik helyen White testvérnő ezt írja: "Isten célja az, hogy gyermekei egységben összeolvadjanak. Vajon nem szeretnének-e egységben együtt élni a mennyben is? Krisztus meghasonlott-e Önmagával? Adhat-e Isten sikert népének, ha nem távolítják el a gyanakvás és egyenetlenség salakját; ha a munkások közös elhatározással nem szentelik oda szívüket, lelküket és erejüket arra a munkára, amely olyan szent Isten szemében? Az egység erőt ad, a széthúzás gyengít. Ha egymással egységben munkálkodunk az emberek üdvösségéért, akkor valóban Isten munkatársai leszünk. Azok, akik nem hajlandók egységben munkálkodni, nagyon meggyalázzák Istent. A lelkek ellensége gyönyörködik abban, ha azt látja, hogy egymással ellentétben munkálkodnak emberek. Az ilyeneknek ápolniuk kell a testvéri szeretetet és gyengédséget. Ha félrehúzhatnák a jövőt eltakaró függönyt és megláthatnák egyenetlenségük eredményét, ez biztosan megtérésre indítaná őket" (Counsels to the Church, p. 43. oldal).

Nem könnyű egységben lenni. Ha valakivel nem értek egyet, azt tapasztaltam, hogy gyakran a természetes reakcióm az, hogy eltávolodok tőle, ahelyett, hogy egy olyan pontot keresnék, amelyen együtt tudunk dolgozni küldetésünk teljesítésében. De vajon ez Krisztus módszere? Nem. Lenyűgöz engem az, ahogyan Krisztus együtt dolgozik az olyan  gyenge és tévedő emberrel, mint én. És az is lenyűgöz engem, hogy Ő kész velem jönni a harcmezőre, és kész mellém állni, még akkor is, amikor tudtomon kívül, de ellene harcolok.

Micsoda hatalmas Urat és Mestert szolgálunk? Imádkozzunk azért, hogy Isten megsegítsen egyesülni az örökkévalóságra, egyesülni akkor is, ha néha oda kell fordítanunk a másik orcánkat is, még akkor is, ha vérünket kell adnunk egymásért. János 15:13 ezt mondja: “Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.”

Amint az egységért harcolunk, emlékezzünk arra, ami a legfontosabb. Tekintetünket szegezzük Parancsnokunkra. Tekintetünket szegezzük küldetésünkre. Emeljük magasra a keresztet: "és ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok” (Jn 12:32).

Ez az, ami egységben tart bennünket!

Szívből jövő imádság

Atyánk, segíts Rád összpontosítani, arra, Aki egyedül képes egységre juttatni bennünket. Beismerem, hogy nem úgy gondolkodom, mint Te, mennyei Parancsnokunk. Sajnos, amikor vita van közöttem és testvéreim között, a problémára összpontosítok, és azt választom, hogy távolságot tarok, és nem küzdök az egységért. De arra kérlek, segíts úgy látni a dolgokat, ahogyan Te látod, hogy elfogadjam a pofonokat, és kész legyek a másik orcámat is odafordítani, hogy ne legyek botránykő másoknak. Nemsokára visszajössz és hazaviszel bennünket a mennybe. Taníts minket arra, hogy szeressük egymást itt, hogy egységben éljünk majd ott fent. Jézus nevében, Ámen.


Írta: Roman Ril

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése