40 nap imádságban - 25. nap - május 27. – PÉNTEK

40 nap imádságban - 25. nap - május 27. – PÉNTEK

„aki elkezdte bennetek a jó munkát..."

Andy Im tanúságtétele

Főiskolás voltam, amikor először döntöttem úgy, hogy átadom az életemet Krisztusnak. Az érzésem nem az volt, amire számítottam. A mások által emlegetett öröm és béke helyett a mindennapjaim tele voltak szorongással és erős bűntudattal.

Úgy éreztem, hogy nem vagyok elég jó, és minden egyes vélt vagy látszólagos kudarc után állandóan a "reset" (visszaállítás) gombot nyomtam. Igyekeztem tökéletesnek lenni az étrendemben, a testmozgásban, az áhítatomban és a mindennapi szokásaimban.

De soha nem feleltem meg annak, amiről azt gondoltam, hogy hiteles hetednapi adventista keresztény leszek. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy vagy ragaszkodom a kereszténységhez, és megőrülök a bűntudattól, vagy mindezt teljesen magam mögött hagyom, hogy élvezzem a világ örömeit.

Az utóbbit választottam, és azt mondtam magamnak: „Ha már élvezni fogom a világot és elveszek, akkor legalább élvezzem.”

Az egyik végletből a másikba mentem, és teljesen elmerültem a világ csábításaiban. A mesterségesen előidézett „mámort" sokféle formában megtapasztaltam. De nem telt el sok idő, mire rájöttem, hogy a világ zsákutca, és ismét a kétségbeesés gödrében találtam magam.

Egy késő esti órán egy „anyag" elfogyasztása után rendkívül szorongásos érzéseket kezdtem tapasztalni. Az élmény visszataszító és rémisztő volt, de nem volt módom arra, hogy kimeneküljek a szorult helyzetből, amelyben találtam magam.

Kétségbe voltam esve!

Ekkor kinéztem a hálószobámból, és megláttam a Bibliát, amelyet édesanyám

adott nekem. Felvettem, a Zsoltárok könyvéhez lapoztam, és olvasni kezdtem.

Pillanatokkal később valami igazán figyelemre méltó dolgot kezdtem tapasztalni. Miközben a zsoltárokat olvastam, a szorongásom kezdett elmúlni. Azon kaptam magam, hogy befogadom és megértem, amit olvasok.

„Erő van az igében" - gondoltam magamban. Az, hogy a kábítószer okozta szorongás a Szentírás olvasásával eltűnhetett, olyan közel állt a csodához, amilyet még soha nem tapasztaltam.

Ami aznap este a zsoltárok olvasása közben igazán megragadott, az Isten bemutatása volt: Valaki, aki értem volt - Ő az én oldalamon állt!

Isten nem volt bosszúálló, nem akarta rám bizonyítani, hogy rosszat tettem. Olyasvalakit pillantottam meg, aki úgy szánja gyermekeit, ahogyan egy apa szánja gyermekét (Zsoltárok 103:13). Felfedeztem, hogy Isten nem akar megbüntetni. Nincs olyan körülmény vagy szorult helyzet, amelyből Isten ne tudna megmenteni (Zsoltárok 139:1-10).

Az az este volt az első a sok közül, amikor időt szántam arra, hogy felfedezzem és elolvassam, kicsoda az az Isten valójában, aki mindent megváltoztat a világon. Az, hogy az ember hogyan viszonyul Istenhez és hogyan tapasztalja meg jelenlétét, meghatározza, hogy milyennek ismerjük meg Őt.

De nem ez az egyetlen dolog, ami különösen befolyásolja az ember keresztény tapasztalatát. Felfedeztem azt az értékes tanítást is, hogy az üdvösség az ember hite és az Ő munkájában való bizalom által jön létre: hogy véghezvigye azt, amire mi magunk képtelenek vagyunk, függetlenül a jelenlegi és jövőbeli körülményektől, bármilyen sivárak is legyenek azok.

A Biblia tájékoztat minket arról, hogy a megváltás Isten munkája bennünk. Az Ő felelőssége, hogy a lehetetlent, lehetségessé tegye, amennyiben engedélyt adunk Neki, hogy az Ő jóakaratából cselekedjen bennünk (Filippi 2:12:13).

Az üdvösség megtapasztalása is egy folyamat. Időbe telik, amíg a gyarlóságok, a disszonancia, amelyet néha az általunk ideálisnak gondolt, valamint a jelenlegi helyzetünk és tapasztalataink között érzünk, kisimulnak.

Bárhol is tartasz a tapasztalatodban, bármilyen sivárak is a kilátásaid, fontos, hogy a hit - és nem az érzéseid - által tudd, hogy Isten betakar téged kegyelmével. Ő be fogja fejezni a munkát, amelyet Ő kezdett el.

A Szentírás szavaival élve ezt mondhatjuk: „meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára." (Filippi 1:6).

Jézus ma arra hív téged, hogy üdvösségedet teljesen az Ő kezébe tedd. Jó kezekben vagy, ha ezt megteszed. BÍZZ BENNEM!

Andy Im a Michigani Egyházterület kommunikációs és vallásszabadsági igazgatójaként szolgál, szabadidejében pedig szeret fotózni, horgászni és pickleballozni. Boldog házasságban él Laurával, és két gyönyörű lányuk van: Olivia és Karis

Szívhez szóló hívás

Bátorító, ha tudod, hogy Isten mögötted áll. Ő érted van, nem ellened! Ő elkötelezte magát, hogy nemcsak elkezdi a jó munkát, hanem be is fejezi azt! A beleegyezésünkre és engedelmes átadásunkra van szükség a részünkről, miközben Ő munkálja bennünk az Ő üdvösségét.

Megadod-e Neki ma a teljes hozzáférést a szívedhez és az életedhez? Megengeded-e Neki, hogy ne csak a Megváltód, hanem az Urad is legyen, és teljes mértékben irányítsa életed minden területét? Bízol-e az Ő igazságosságában és abban, hogy Ő tudja a legjobban, hogyan fejezze be a benned elkezdett jó munkát?

Imakéréseink

● Imádkozzunk, hogy Isten hallgattassa el az ellenség hazugságait! Mutassa meg nekünk, hogy Ő valóban értünk van!

● Imádkozzunk, hogy bízzunk az Ő igazságosságában! Mentsen meg bennünket, hogy megszabaduljunk önigazságunkról!

● Imádkozzunk azért, hogy a helyi gyülekezetünkben nagyobb hangsúlyt kapjon a kiscsoportos misszió, hogy mindannyian bekapcsolódjunk a személyes bizonyságtevésbe!

● Imádkozzunk, hogy legyen erőnk követni Isten egészségügyi elveit! Ne merev normaként kezeljük, hanem azért, hogy elménk és szívünk teljes összhangban legyen a Szentlélekkel!

● Imádkozzunk a 7 személyért! Imádkozzunk, hogy Isten mutasson rá, hogyan tegyünk olyan lépéseket, hogy elérjük őket!