Heti imacélok - december 1-8 - IZGALMAS TAPASZTALAT - MAGYAR IMACÉLOK

Ezen a héten ISTEN VEZETÉSÉRŐL olvashatunk tapasztalatot.

Itt találod az összes tapasztalatot és imacélt: http://100napimadsagban.blogspot.hu/

Heti imacélok

(2019. december 1-8.)

·       Imakérés: Imádkozzunk azokért, akik felelősségüknek érzik a lélekmentés szolgálatát és tudatában vannak annak, hogy Isten mindenkit hív, hogy kövesse Jézus lábnyomát személyes hitének megosztásában, Isten vezetése alatt.

·       Imakérés: Imádkozzunk azért, hogy minden gyülekezeti tag és vezető erőteljesen támogassa azt, hogy a Hetednapi Adventista oktatás valóban adventista maradjon tartalmában és hangsúlyában, mert ez nagyon lényeges az egyház jövőbeli munkásai és missziós kilátásai szempontjából.

·       Imakérés: Imádkozzunk azért, hogy a teremtésről szóló csodálatos hitelvünk, miszerint Isten hat egymást követő szószerinti napon teremtette meg földünket, megfelelő hangsúlyt kapjon. Ez fontos alapja sok hitelvünknek és a szombatnak, Isten teremtő hatalma és tekintélye emlékének, ami Isten népének pecsétje lesz a végidőben.

·       Imakérés: Imádkozzunk a világon élő minden adventista férfi, nő és gyermek egyesített missziós és bizonyságtevő tevékenységéért, hogy a Szentlélek vegyen hatalmába, amikor alárendeljük életünket vezetésének. A világon minden gyülekezeti tag aktív részvétele kulcs az utolsó hangos kiáltás hirdetésében. Ez fog tevékenyen tartani Isten szolgálatában, legyőzve a fásultságot és önelégültséget a bennünk lakozó Szentlélek hatalma által.

·       Imakérés: Imádkozzunk minden adventista egyházi intézmény aktív elköteleződéséért és részvételéért az evangélizációs tevékenységekben, hogy az egyház missziós tevékenységeit támogassák! Ha alávetjük magunkat a Szentlélek vezetésének, lehetségessé válik az, hogy Krisztus eggyé tudjon tenni bennünket, betöltjük Jézusnak János 17-ben mondott imáját, megértjük a világban betöltött szerepünket – mint prófétai mozgalom – és szembenézünk a nagy küzdelem befejező eseményeivel, amelyek elvezetnek bennünket Jézus közeli eljöveteléhez.

Magyar imacélok:

·        Imakérés: Kérünk, imádkozzatok a magyar Unió e heti imacéljaiért: Egyházterületek beruházásai; Tata és Tatabánya- Stramszki István, Juhász Ernő; Telkibánya – Molnár Miklós, valamint Árvai János nyugalmazott munkatársért.

·       Imakérés: Imádkozzunk gyülekezeteink evangélizációs és missziós programjaiért!

·       Imakérés: Imádkozzunk az unió és egyházterületek jövő évi terveiért, amelyeket most fektetnek le az egységek!

·       Imakérés: Imádkozzunk a magyarországi befolyásközpontokért (Debrecen, Miskolc és az újabb lehetőségekért)!

Felfedeztem az igaz reménységet – Írta: Awiti Gordon

 

Hét testvéremmel együtt az Apostoli Egyházban nőttem fel. Édesapám körzeti evangélizátor volt és a végső tekintély a családban, ezért, amit ő hitt, azt hittük mi is. Fiatal korom óta részt vettem az egyházi eseményeken, konferenciákon és táborokban. Közel akartam lenni Istenhez.

Amikor egyetemista lettem, egyre inkább nehezemre esett, hogy gyülekezetbe járjak. Sokkal jobbnak találtam azt, hogy otthon imádkozzak, anélkül, hogy elmentem volna a gyülekezetbe. Sajnos, ezzel az elképzeléssel a fejemben, gyakran azon vettem észre magam, hogy eltelik egy nap, egy hét vagy talán egy egész hónap is úgy, hogy nem imádkoztam és nem olvastam Bibliát. Azzal igazoltam magam, hogy azt mondtam, minden rendben van, mert a szüleim imádkoznak értem.

Harmadéves egyetemistaként elmaradásaim voltak a tandíjak befizetésében. Mivel az édesapám beteg volt abban az időben, nem tudta kifizetni a tandíjamat. Tehetetlennek éreztem magam; nem tudtam mit tegyek és kihez forduljak. Azt terveztem, hogy halasztok egy félévet és nem fogok egyetemre járni. Isten azonban közbelépett egy presbiter által, aki azt mondta nekem, hogy ne aggódjak a tandíj miatt és Isten irántam való szeretete miatt. Azt mondta, hogy Isten vágyik arra, hogy mély és személyes kapcsolatba lépjen velem. A presbiter emlékeztetett arra, hogy Istennel minden lehetséges és a tandíjammal is minden rendben lesz. Isten valóban kisegített és a tandíjam is be lett fizetve.

Isten segítségére való válaszként egy rövid imát mondtam el hangosan: „Jézus, nagyon köszönöm.” A szavak nem voltak fontosak – a hálám volt fontos azért, amit Isten velem tett. Elkezdtem vasárnaponként gyülekezetbe járni és még néhány változás történt az életemben. Összegyűjtöttem a szobatársaimat, hogy imádkozzunk lefekvés előtt és egy egyszerű bibliatanulmányozást is folytattunk. Ennek köszönhetően azt vettem észre, hogy egyre kevésbé vagyok bírálgató és másokat elítélő. Egyre jobban éreztem, hogy a szívem arra vágyik, hogy olvassam Jézus szavait és tapasztaljam meg átformáló erejét.

A következő tanévben elkezdtem élvezni az evangéliumi énekeket, prédikációkat és előadásokat. Egy napon, amikor TV-t néztem, egy prédikációra bukkantam, amelyet Taj Pacleb mondott a Revelation of Hope Ministries-től (A Remény Kinyilatkoztatása Szolgálat). A prédikáció már a végéhez közeledett és én nem túl sokat értettem meg belőle, de azt tudom, hogy a titkos elragadtatásról szólt.

Felkeltette az érdeklődésemet és meggyőződésre jutottam, ahogy az üzenet megérintette a szívemet. A prédikáció folyamatosan a fejemben motoszkált, és a legközelebbi alkalommal, amikor az iskola WiFi-jére tudtam csatlakozni, rákerestem Taj lelkészre a YouTube-on. Az életem akkor vett igazi fordulatot. Elkezdetem felfedezni az adventista üzenetet a Bibliában. Megtaláltam az igazi reményt, amelyre a szívem annyira vágyott. Sok kérdésemre választ kaptam. Megnéztem a Reménység Kijelentése sorozat minden adását és tanulmányoztam a Bibliát. Elkezdtem rájönni arra, hogy Sátán egész életemben megvakított és becsapás áldozata lettem. Nem követtem Isten minden parancsolatát.

Nem sokkal ezután, annak ellenére, hogy tudtam, édesapám és az egész család ki fog tagadni engem, meghoztam a döntésemet Jézus mellett és megkeresztelkedtem az Adventista Egyházba a Kisumu gyülekezetben, Kenyában a Közép-Nianzai Egyházterületen.

Most teljesen a hitben vagyok, és képes voltam bizonyságot tenni bátyámnak, aki szintén döntött Jézus mellett és most ő is adventista. Eldöntöttem, hogy nem fogok meghátrálni. Mély lelki békére leltem; kérdéseimre választ kaptam. Már nem akarok másoknak tetszeni. Célom az, hogy Istennek tetsszem. Isten valóban meghallgatta szívem kiáltását, még akkor is, amikor még imádkozni sem tudtam.