6. nap - 2015. március 30. hétfő
IMACÉLOK:
1.
Imádkozzunk azért, hogy Ellen White 1901-es látomása:
"ami megtörténhetett volna" valójában megtörténjék 2015-ben Jézus
visszatérésének siettetésére.
2.
Imádkozzunk azért, hogy a Generál Konferenciai ülésszak
indítson el egy alapos megújulást minden jelenlevőben.
3.
Imádkozzunk azért, hogy Isten jelenléte töltse be az
Alamodome-ot olyan hatalmasan, hogy akik belépnek a terembe, érezzék az Ő
jelenlétét.
4.
Imádkozzunk azért, hogy az összejövetelek imaalkalmai
mélységes jelentőséggel bírjanak és hasznosak legyenek mindenki számára.
5.
Imádkozzunk azért, hogy a jelenlevők az Alamodome F
termét imaszobának különíthessék el.
6.
Imádkozzunk azért, hogy Isten Szentlelke vezessen a
nehéz témák megvitatásában (nők lelkésszé szentelése, a teremtésről szóló
hitelvünk, az egyházi szabályzók és a Gyülekezeti kézikönyv) és a
döntéshozatalban is.
7.
Imádkozzunk azért, hogy a zenei szolgálatok a Generál
Konferencia ülésszakán Istent dicsőítsék és az embereket közelebb vonják
Jézushoz.
8.
Imádkozzunk a Szentlélek kitöltetéséért az Észak-ázsia-Csendes-óceáni
és a Dél-Amerikai divízió vezetőségére: Jairyong Lee, Akeri Suzuki, Kenneth
Osborn (NSD), Erton Kohler, Magdiel Perez Schulz, Marlon de Souza Lopez (SAD) és
munkaközösségükre.
9.
Imádkozzunk a Nagyvárosi missziós kezdeményezésekért ezen divíziók
számos településén.
10.
Imádkozzunk azért, hogy nagyobb érdeklődés kísérje és
nagyobb támogatásban részesüljön a hetednapi oktatás minden gyülekezet és
adminisztráció részéről és, hogy az adventista oktatás megőrizze tisztaságát.
Nem engedlek el, míg meg nem áldasz
engem!
Amint tovább imádkozunk
egyházunkért és a közelgő Generál Konferenciai ülésszakért, emlékezzünk Jákob
életére.
Jákob tudta, hogy Isten
meg akarja áldani őt. Tulajdonképpen neki kellett megkapni az elsőszülöttséggel
járó áldásokat, de amit elveszített stratégiájával és gondos tervezésével, azt
megadta neki az Isten imájára való válaszként. Ahhoz, hogy az áldást megkapjuk,
nekünk is küzdenünk kell éspedig ugyanazzal a hozzáállással, amellyel Jákob is
küzdött: "Nem bocsátlak el, amíg meg
nem áldasz engem" (1 Móz 32:27)
Ellen White ezt mondja
el nekünk: "Jákob győzött, mert
állhatatos és határozott volt. Tapasztalata a kitartó ima hatalmát tanúsítja.
Most kell megtanulnunk a győzelmes ima, a rendületlen hit leckéjét. Krisztus
egyházának és a keresztény embernek nem azok a legnagyobb győzelmei, amelyeket
tehetséggel vagy műveltséggel, gazdagsággal vagy az emberek jóindulatával elér,
hanem amelyeket Isten fogadótermében arat, amikor komoly, küzdő hite
belekapaszkodik Isten hatalmának erős karjába" (Pátriárkák és próféták
162. oldal)
A történet ezen részének
a szépsége abban van, hogy imában való küzdelmének eredményeképpen nemcsak
azokat az áldásokat kapta meg, amelyeket keresett, hanem annál sokkal többet.
Új nevet kapott: Izrael, ami azt jelenti, hogy "küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél" (1 Mózes
32:29). Képzeljük csak el, hogy milyen lenne az, hogy küzdenénk az Istennel és
győznénk! A jó hír az, hogy ez megtörténhet. A győzelem nemcsak a Jákobé, hanem
mindannyiunké is lehet.
Szívből jövő imádság
Szerető Istenünk, az egyházért imádkozunk. Imádkozunk
bölcsességét vezetőink számára. Legfőként a Szentlélek áldásáért imádkozunk. Mi
nem tudjuk, hogy mire van a legnagyobb szükségünk, de Te tudod. Kérünk, dogozz
a szívünkben a Te dicsőségedre! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése