Tapasztalat: AMIKOR ISTEN NEMET MONDOTT - heti imacélok - március 19-25.

 Megújulás és reformáció

Az „Imában egyesülve” heti bejegyzése és imakérései

http://100napimadsagban.blogspot.hu/

2021. március 19.

Amikor Isten azt mondta: Nem!

By Don MacLafferty

Búcsúzásképpen megöleltem és megcsókoltam családom minden tagját és ezt mondtam: „Találkozunk 16 nap múlva!” – aztán integettem és felszálltam a Calgary nemzetközi repülőtérre tartó helyi járatra. 2020. március 10-e volt és én egy megújulási alkalomra tartottam, amelyet a Fülöp-szigeteki Adventista Egyetemen szerveztek. Feladatom volt az is, hogy kiképezzem a az új Cavite misszió lelkészeit, hogy egy új nemzedéket tegyenek tanítvánnyá Jézus Krisztusnak. Ezen kívül segédanyagokat is vittem házaspároknak, akik meg akarták erősíteni házasságukat és tanítvánnyá szerették volna tenni gyermekeiket.

A COVID-19 járvány épp akkor indult erőteljes terjedésnek világviszonylatban, amikor a repülőgépem Vancouver felé vette az irányt, majd onnan egy másik géppel egyenesen Manilába repültem. April és én sokat beszélgettünk arról, hogy milyen veszélyes elindulni ebbe a küldetésbe és imádkoztunk is ezért. A Szentlélek ismételten ugyanarra a következtetésre vezetett: „Isten hívott el erre.” Isten sürgetett is, hogy most menjek. A globális helyzet még csak megfontolásra sem került.

Fogalmam sem volt azokról a kalandokról, amelyek rám vártak. Amikor megérkeztem a gyönyörű egyetemi kampuszra, nem is gondoltam arra, hogy be leszek ide zárva majdnem három hónapra. El sem tudtam képzelni, hogy lesz olyan idő, amikor a diákok órákon át fognak várakozni a tűző napon a sürgősségi rizsadagjukra és néhány szem zöldégre. Nem láthattam előre, hogy ezt a kampuszt minden este 18 órakor a biztonsági személyzet bezárja a kijárási tilalom miatt.

Két nappal az érkezésem után az egész egyetemet vesztegzár alá helyzeték. Mielőtt a kapukat lezárták volna a 3 ezer diákból 2 ezernek sikerült elhagyni az egyetem területét. Az egyetem területén maradt ezer diák és 500-an a személyzetből és családtagjaikból.  

Ahogy a megújulási programra készültem, eldöntöttem, hogy a jelenlét nem lesz kötelező két dolog miatt: egyrészről azért, mert a megújulásnak a szívből kell kiindulnia és másrészről azért sem, mert sokan féltek a tömeges gyülekezéstől már akkor is, mielőtt a kormány elrendelte a szociális távolságtartást. A félelem sokakat távol tartott. A nyitóestén néhány százan megjelentek és úgy foglaltak helyet a tágas előadóteremben, hogy egy padsorban ketten vagy legfennebb hárman ültek.  

Az egyetem hozzászokott a nagy eseményekhez, mint az imahát vagy az ehhez hasonlók, óriási kórusokkal és igényes szereplésekkel sok ezer ember előtt. De ez egy egyszerű megújulási eseménynek indult, ahol minden résztvevőt imára és interaktív bibliatanulmányozásra hívtunk. A váltás a szemlélődő közösségről az aktív részvételre sokkoló volt sokak számára.

Ahogy a megújulási hét haladt előre, úgy sokasodtak a hírek is a járvány terjedéséről. A félelem lebénította az egyetemet. A látogatók száma estéről-estére csökkent.

Néhány ember szívében erős vágy volt a megújulásra. Estéről-estére eljöttek Istent imádni, önmagukat megalázva megbánták bűneiket és keresték Jézust és a Szentlelket az Ige által. A március 21-i szombaton, a megújulási hét befejeződött. Azon a héten sokan kezdtek el új életet Krisztussal.

Isten arra indított, hogy kezdjünk el minden reggel 6 órakor egy tanítványsági képzést azoknak, akik szívből vágytak arra, hogy Krisztus tanítványaként növekedjenek, és tanítvánnyá tevők legyenek. Vasárnap reggel kezdtük és öt tanórát tartottam délelőttönként diákoknak, majd Zoomon tartottam egy tanítványsági képzést az újólag megszervezett Cavite misszió minden lelkészének, hogy majd március 26-án hazarepülhessek Kanadába. Ez egy nagyon szoros képzésnek indult és én így is gondoltam.

Azonban néhány nappal a távozásom előtt a járatomat törölték. A világ minden táján egyre-másra törtölték a járatokat. A barátaim találtak nekem egy másik járatot. Egy orvos, akit egy csomó katonai ellenőrzőponton átengedtek, gyorsan kivitt a repülőtérre, hogy elérjem az új járatot. Beléptem a Nino Aquino nemzetközi repülőtérre Manilában, ami olyan volt, mint egy elhagyatott raktárépület, és nem olyan, mint máskor lenni szokott, ami egy nagy hangyabolyra hasonlított, sokezer utassal megtöltve a folyosókat.

Izgatottan léptem a felvételi pulthoz, mert az volt az egyetlen, ami még nyitva volt. Kedvesen köszöntöttek, és elkérték az útlevelemet. Odaadtam. Mosolyogtak és megkértek, hogy tegyem fel a csomagomat a futószalagra. Felvettek. Megyek haza a járvány ellenére!

Az ügyintéző zavartan tanulmányozta a képernyőt. Elkérte a kinyomtatott jegyemet. Büszkén mutattam neki. A jegyet előző este vásároltuk. Sokáig nézte, majd ezt mondta: „Uram, nagyon sajnálom, de az ön jegye nem érvényes. Ön Kanadába készül utazni Hong Kongon keresztül és ma éjfélkor a Hong Kongi nemzetközi repülőteret le fogják zárni, minden tranzit utas számára. Az ön átszállása éjfél után lenne. Nem mehet!”

„Mikor van a következő járat” – kérdeztem bizonytalan optimizmussal. „Talán nyáron júniusban vagy júliusban” – válaszolta óvatosan. A reptér többi része zárva volt. Hívtam az orvost, akivel sötétedés után értünk vissza az egyetemre, minden óvatossági intézkedést figyelembe véve.

Másnap, egész nap titokban tarottam a jelenlétemet az egyetem területén. Este a lelkész csendesen elvezetett a gyülekezeti terem hátsó bejáratához, ahol a diákok imaórát tartottak. A lelkész megkérdezte a jelenlevőket: „El tudjátok képzelni, hogy Don lelkész ma este velünk van ahelyett, hogy Kanadában lenne, ahol a gépének most kellene leszállnia?” A diákok kórusban válaszolták: „Szeretnénk, ha itt lenne, de már régen elment.”    

Előléptem a pulpitus mögül a diákok elé, akik el voltak szakítva otthonuktól, édesapjuktól és édesanyjuktól. A dákok hangosan nevettek és tapsoltak. Együtt imádkoztunk azon az estén. A diákok őrültek annak, hogy a vesztegzár idején velük leszek, de megpróbáltak őszintén azért imádkozni, hogy Isten segítsen nekem hazajutni.

Aznap este a barátaim találtak nekem egy másik járatot, amit szintén törtöltek. Aztán találtak egy másik járatot az utolsó jeggyel. „Hú, micsoda gondviselés!” – gondoltam.

Másnap reggel Isten felébresztett, hogy imádkozzak és ráhangolódjak az Ő Igéjére. Alárendeltem az életem és helyzetem Neki. „Mi van a szíveden?” A szelíd, halk hang az Apostolok cselekedetei 16-ik fejezetéhez vezetett, amelyben a Lélek elzárta Pál útját, mielőtt meghallotta volna a macedóniai hívást. Tanulmányoztam a fejezetet, jegyzeteltem és bölcsességért imádkoztam.

A következő reggelen, megint odaszenteltem magam Jézus Krisztusnak. Kértem Istent, hogy adja nekem azt a bölcsességet, amelyet Jakab 1:5-8-ban ígért, hogy megtudjam, mit tegyek a hazautazásra megvett jegyemmel. A Szentlélek azonnal válaszolt, hogy már meg is adta a kért bölcsességet. Emlékeztetett az ApCsel 16 történetére, amelyet előző reggel adott nekem.

Kimentem a mezőre imádkozni. Isten szólt a szívemhez: „a fontossági sorrend, amelyet ebben a küldetésben adtam, még nem került a helyére. Indítom a fiatalok szívét, és ők készek meghozni a döntésüket. Úgy küldöm őket a kollégiumi szobáikba, vagy a szobáikba és otthonaikba, mintha nyilakat lőnék ki a tegzemből, hogy hívják a népemet imádkozni és hozzám térni. Elküldöm őket szerte az országba és az egész világra.”

„Mond le a foglalásodat, még ma este! Ne hagyd el azokat, akiket felkészítettem arra, hogy tanítványaimmá tedd! Hagyd abba annak a keresését, hogyan mehetnél el innen! Ne menj el, míg ki nem jelentem neked és Aprilnak, hogy a munka itt mostanra be lett fejezve. Szervezd úgy a diákokat, hogy először a szobatársaikat és az otthoni hozzátartozóikat hívják vissza hozzám, aztán készítsd fel őket arra, hogy a gyülekezeteiket hívják vissza hozzám.”

Lemondtam a foglalásomat – ami az utolsó esélyem volt, hogy hazamehessek – és belekezdtem a kalandba, ami túlhaladta minden elképzelésemet. A történet folytatását az angolul tudók itt olvashatják el: https://www.revivalandreformation.org/uip/blog/when-god-said-%E2%80%9Cyes!%E2%80%9D

 

A világegyház imakérései

2021. március 19–25.

·       Imádkozzunk a Világ Ifjúsági Napért, amely 2021. március 20-án kerül megrendezésre! Imádkozzunk azért, hogy sok fiatal bekapcsolódjon és életek változzanak meg az örökkévalóság számára!

·       Imádkozzunk a közelgő globális egyházi tábori összejövetelért, amelyet május 19-23 között rendeznek meg. Angolul tudók itt kaphatnak több információt:  click here

·       Imádkozzunk azért, hogy ráébredjünk az igazi reformáció és megújulás szükségességére!

·       Imádkozzunk azért, hogy lelkileg készen legyünk a következő válsághelyzetre!

Magyar imacélok: Imádkozzunk a magyar unió imacéljaiért: ADHSZK – Tóth Sándor munkatársai, Adventista Szociális Intézmények; a DET és TET gyülekezeteiért és lelkészeiért: Bp. Pestszentlőrinc „A” és „B” – Henter Barna; Gönc, Gyöngyös, Nagyút (szórvány) – Várhelyi Zoltán, Bodolai Zoltán, valamint Háló Sándor nyugalmazott munkatársunkért.

·       Imádkozzunk azért, hogy ez az év megújulást hozzon gyülekezeteinknek és minden gyülekezeti tagnak!

·       Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb megnyithassuk gyülekezeteinket és életerős közösségekként térjünk vissza imaházainkba!

·       Imádkozzunk az online istentiszteletek és evangélizációk áldásáért!

 

Tapasztalat: IMASÉTA A JÁRVÁNY IDEJÉN - heti imacélok - március 5-11.

Megújulás és reformáció

Az „Imában egyesülve” heti bejegyzése és imakérései

http://100napimadsagban.blogspot.hu/

 

2021. március 5.

COVID misszióséta

Dennis R. Carlson

2020 márciusában az egész világom megváltozott. Sokan azt gondolták, hogy ezek a változások nagyon nehezek voltak és nem a jó irányban történtek. Ahogy a feleségemmel kezdtük hozzáigazítani az életünket az otthonról való munkavégzés valóságához, újra kellett gondolunk a napi rutinunkat.

Egyes dolgokról tudtuk, hogy meg kell változzanak, mások pedig maradhattak a régiben. A legvalószínűbb változásokat abban az időszakban kellett eszközölni, amikor rendes körülmények között elmentünk volna otthonról, egészen addig, amíg haza szoktunk jönni a munkanap után. Most, amikor ezt a cikket írom, már tudom, hogy a két hét otthoni munkavégzésből, amire számítottunk, majdnem egy év lett és még mindig nem látjuk a végét.

Az első dolog, amire rájöttünk, az volt, hogy van egy plusz óránk mindennap, amit korábban az irodába oda-vissza utazással szoktunk eltölteni. Elhatároztuk, hogy ezt az időt szabadtéri mozgásprogramra szánjuk. Egy olyan zárt közösségben élünk, ahol a lakosok átlagéletkora 55 év. Gyönyörű ösvényeink vannak, ahol jó sétálni, főleg tavasszal, amikor a növények és a fák virágoznak. Van egy golfpályánk is, ahol a kocsiúton sétálhatunk minden nap 8 óra előtt. A legtöbbet a golfpályán szoktunk sétálni.

Azt tapasztaltuk, hogy sokan az itt lakók közül ide járnak sétálni minden reggel és mi eldöntöttük, mindenkit köszönteni fogunk, akivel séta közben találkozunk. Ez napi szokásunkká vált, mind a 30 vagy 40 emberrel, akikkel nap-mint nap találkoztunk.

Egy idő után sokuknak a nevét is megtanultuk és sokakkal megismerkedtünk napi sétáink alatt. Tudomást szereztünk aggodalmaikról és családi gondjaikról, amelyeket hozzáadtunk mindennapi imalistánkhoz.

Most, hogy a nappalok rövidebbek lettek és az idő is lehűlt, nem látjuk olyan gyakran barátainkat, de 2020 folyamán, hat hónapon keresztül minden nap tudtunk kapcsolatot teremteni a környezetünkben lakókkal. Amit mások borzasztó teherként érzékeltek, óriási áldássá vált nekem és felségemnek úgy a szabadban való mozgás, mint a környékünkön lakó emberek megismerésének területén.

Megtanultuk azt, hogy Isten mindig meg tudja édesíteni életünk keserű eseményeit. A téli hónapok alatt hiányoznak nekünk a napi találkozások a lakóközösségünkkel és azok az információk, amelyeket ezek a találkozások szolgáltattak napi imacéljainkhoz. Jézus eljöveteléig talán nem is fogjuk megtudni, Isten milyen válaszokat adott az imasétáink alatt elmondott imáinkra, de azért tovább imádkozunk. Isten még ad időnként nekünk egy-egy találkozást sétáló barátainkkal, amelyek lehetőségeket biztosítanak arra, hogy érettük imádkozzunk.

A világegyház imakérései

2021. március 5–11.

·       Imádkozzunk az Adventista Világrádió gyarapodó szolgálatáért! Imádkozzunk azért, hogy még többen meghallják Isten szeretetének üzenetét a rádió hullámain keresztül, és Istenhez térjenek!

·       Imádkozzunk a mobil telefonos misszióért, amelyet az Adventista Világrádió szervez. Utak ezrei nyílnak meg az evangélium előtt, ahogy eddig sosem tapasztaltuk. Angolul tudók itt kapcsolódhatnak be: https://awr.org.

·       Imádkozzunk a Hope Channel 54 csatornájáért szerte a világon, amelyeken 60 nyelven sugározzák Isten evangéliumát egy jobb életről itt és majd az Ő országában!

·       Imádkozzunk az adventista médiahálózatokért szerte a világon, amelyek a Hármas angyali üzenetet hirdetik széltében-hosszában!

·       Imádkozzunk a közelgő Világ Ifjúsági Napért, amely 2021. március 20-án kerül megrendezésre! Imádkozzunk azért, hogy sok fiatal bekapcsolódjon és életek változzanak meg az örökkévalóság számára!

Magyar imacélok: Imádkozzunk a magyar unió imacéljaiért: Reménység Evangélizációs Központ – Ócsainé Demeter Irén és munkatársai; a DET és TET gyülekezeteiért és lelkészeiért: Bp. Óbuda – Szilvási-Csizmadia Andrea, dr. Szilvási András; Fehérgyarmat, Földeák – Szász Barna, Szilasi Zoltán, valamint Gyürüs István nyugalmazott munkatársunkért.

·       Imádkozzunk azért, hogy ez az év megújulást hozzon gyülekezeteinknek és minden gyülekezeti tagnak!

·       Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb megnyithassuk gyülekezeteinket és életerős közösségekként térjünk vissza imaházainkba!

·       Imádkozzunk az online istentiszteletek és evangélizációk áldásáért!

  

Tapasztalat: AMIRE EGY NÉGYÉVES MEGTANÍTHAT - heti imacélok - február 26 - március 4

Megújulás és reformáció

Az „Imában egyesülve” heti bejegyzése és imakérései

http://100napimadsagban.blogspot.hu/

 

2021. február 26 

Imalecke egy négyéves gyermektől

Melody Mason

Néhány éve egy oregoni barátom elmondott nekem egy történetet Kálebről a négyéves kisfiáról. Káleb most már sokkal idősebb, de a története továbbra is befolyással van az életemre, és el szeretném mondani újra, mert hiszem, hogy sokaknak olyan áldást fog jelenteni, mint nekem, akkor.

Ahogy az lenni szokott a legtöbb négyévessel, a kis Káleb bajba került engedetlensége miatt, amiért büntetést is kapott.

Másnap minden előzmény nélkül megkérdezte édesapját: „Ma engedetlen leszek?”

Az apa mosolyogva válaszolt: „Nem tudom, kölyök. Ez tőled függ. Remélem, hogy nem.”

Gyermeki eltökéltséggel, határozottan kijelentette: „Nem akarok engedetlen lenni.”

Nem sokkal ezután, elérkezett a déli alvás ideje Káleb számára és az édesapja megkérte, hogy tegye el a játékait. Káleb azonnal ingerült hanggal rávágta: „De nem akarom.”  

Édesapja emlékeztette őt korábbi kijelentésére, hogy nem akar engedetlen lenni. Erre ő gondolkodás nélkül megkérdezte: „Apa imádkozhatnánk?”

„Természetesen imádkozhatunk” – válaszolt az édesapa.

Apa és fia letérdeltek, és Káleb, anélkül, hogy az apja erre biztatta volna, arra kérte Jézust, hogy adjon neki új szívet, hogy engedelmeskedni tudjon. Aztán hezitálás nélkül összegyűjtötte a játékait és lefeküdt.

Képzeljük el, milyen más lenne az életünk, ha minden alkalommal, amikor kísértés ér bennünket, hogy engedjük a hitünkből, vagy engedetlenkedjünk, elmondanánk ezt az imát: „Drága Istenem, adj nekem új szívet és segíts neked engedelmeskednem.” Ez egy egyszerű, gyermeki ima, de ez minden, amit meg kell tennünk. Ha ezt az imát őszinte szívvel elmondjuk, mint ahogy Káleb is tette, Isten válaszolni fog. Erőt fog adni, hogy azt tegyük, ami jó.

Mt 18:3-4 „Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. 4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.”

Tanuljunk Káleb példájából!

Szeretem a következő gondolatot a Krisztus példázatai című könyvből: „Uram, vedd a szívemet, mert én magam nem tudom odaadni! A szívem a Tied, tartsd meg tisztán, mert én nem tudom megőrizni! Ments meg akkor is, ha ellenállok; ha gyenge vagyok; ha Téged nem tükrözlek! Alakíts, formálj, emelj fel abba a tiszta, szent légkörbe, ahol szereteted gazdag árja átjárhatja lelkem!” 106. oldal AK 1999

És, itt van még egy erőteljes gondolat:

„Bárcsak megtanulnánk azokat a csodálatos leckéket, amelyekre Jézus igyekezett tanítani tanítványait a kisgyermekről, akkor mily sok leküzdhetetlennek tűnő dolog tűnne el teljesen. Amikor a tanítványok Jézushoz jöttek e szavakkal: "Vajon ki nagyobb a mennyeknek országában? És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjük állítja vala azt, és monda: Bizony, mondom nektek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennynek országába. Aki azért megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennynek országában." Boldog otthon 237.o. AK 2012

Drága mennyei Atyánk, segíts megtanulnunk megalázni magunkat, mint a kisgyermekek! Taníts minket imádkozni és engedelmeskedni! Segíts alárendelnünk neked a teljes akaratunkat! Jézus nevében, Ámen.

 

A világegyház imakérései

2021. február 26 – március 4.

·       Imádkozzunk azért, hogy Isten adja nekünk az egyszerű bizalom lelkületét és édes alázatát, mint amilyennel egy gyermek rendelkezik.

·       Imádkozzunk a közelgő imahétért, amelyet a Generál Konferencia tart minden év márciusában saját stábjának.

·       Imádkozzunk minden egyházi vezetőért és másokért is, akik otthonról dolgoznak a COVID járvány alatt, hogy még hatékonyabbak legyenek munkájukban és ne égjenek ki az olyan sok Zoom alkalom miatt.

·       Imádkozzunk azokért, akikről tudjuk, hogy küzdenek a munka hiányával és anyagi gondokkal a járvány alatt. Imádkozzunk, hogy Isten mutassa meg, hogyan segíthetünk nekik!

·       Imádkozzunk a közelgő Világ Ifjúsági Napért, amely 2021. március 20-án kerül megrendezésre! Imádkozzunk azért, hogy sok fiatal bekapcsolódjon és életek változzanak meg az örökkévalóság számára!

Magyar imacélok: Imádkozzunk a magyar unió imacéljaiért: Nemzetközi Női Imanap; a DET és TET gyülekezeteiért és lelkészeiért: Bp. Kőbánya – Simon László; Eger, Elek – Bodolai Zoltán, Balog Tibor, valamint Fekete István nyugalmazott munkatársunkért.

·       Imádkozzunk azért, hogy ez az év megújulást hozzon gyülekezeteinknek és minden gyülekezeti tagnak!

·       Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb megnyithassuk gyülekezeteinket és életerős közösségekként térjünk vissza imaházainkba!

·       Imádkozzunk az online istentiszteletek és evangélizációk áldásáért!

  

Tapasztalat: 100 NAPOS IMAKÖZÖSSÉG AZ EGYIK DIVÍZIÓBAN - heti imacélok - február 19-25.

Megújulás és reformáció

Az „Imában egyesülve” heti bejegyzése és imakérései

http://100napimadsagban.blogspot.hu/

2021. február 19.

100 napos imaközösség a Dél-Ázsia Csendes Óceáni Divízióban (SSD)

Ron Genebago

 „Uram, mivel elhívtál, hogy az ifjúságot vezessem a Dél-Ázsia Csendes Óceáni Divízióban (SSD), kérlek, vezess engem!” Az új irodámban, az imadoboz mellett térdelve mondtam ezt az imát. Felajánlottam magam és az ifjúsági osztályt Istennek és az Ő vezetésének. Az ima után várakozva figyeltem, hogy lássam, mit tesz Isten.

Nem sokkal ezután a Generál Konferencia elkezdte reklámozni a 100 napos imaközösséget. Bátorítottuk a fiatalokat, hogy regisztráljanak és a legnagyobb meglepetésünkre néhány ezer ember jelentkezett, hogy 100 napon át imádkozzon. Ez a csoport, amelynek nagytöbbsége fiatal volt, belekezdtek a 100 napon át tartó közös imádkozásba. Elkezdtünk egy havi összejövetelt, ahol imádságra gyűlünk össze.

A divízió felkarolta a 100 napos imaközösség megszervezését és a különböző bizottságok megszavazták, hogy minden támogatásukat megadják ahhoz, hogy a fiatalok imaéletét erősítsék a divízió egész területén. Ennek érdekében imahálózatokat hoztak létre minden unió bevonásával.

Amikor a 100 nap már majdnem véget ért, Isten arra indított, hogy befejezésképpen szervezzünk egy 24 órás imamaratont. Ennek keretében volt néhány előadónk, közöttük: Ted Wilson, a Generál Konferencia elnöke, Samuel Saw, az SSD elnöke, hogy csak egy néhányat említsek. Az imamaraton alatt az SSD imahálózatát Rudy Balayo SSD titkára koordinálta.

Annak ellenére, hogy a 100 napos imaközösség véget ért, továbbra is gondját viseljük az imahálózatnak és szeretnénk további növekedést tapasztalni. Minden unióban, egyházterületen és misszióterületen működik imahálózat. Célunk az, hogy 2021-ben a divízió minden gyülekezete csatlakozzon az imahálózathoz.

A bangladesi unió-misszió ifjúsági vezetője, Milton Das elmondta, hogy a fiataloknak biztonságérzetet adott az a tudat, hogy imacsoportok értük imádkoznak. „Ők is lelkesednek az imáért az imahálózat miatt. Vágynak arra, hogy egyre több imaalkalmon részt vegyenek.” – szögezte le Das.

A pakisztáni ifjúságvezető Kamran S. Sadiq megjegyezte: „Sokkal gyakrabban látunk embereket összegyűlni otthonokban imádkozni, mint eddig bármikor. Gyorsan megváltozott a légkör. Az ima megváltoztatta sok ember viselkedését. A fiatalok a szükségben levőkért imádkoznak.”

Beulah Vidayo, az Fülöp-szigetek Északi Uniójának vezetője elmesélte, hogy az imahálózatnak köszönhetően a régiójukban élő fiatalok sokkal nagyobb számban élnek az ima lehetőségével, mint korábban bármikor.

„Nem csak azért, mert jó érzés Istennel beszélgetni és Neki mindent alárendelni, hanem azért is, mert jó érzés egy csoporttal, vagy egy imapartnerrel együtt imádkozni. Az imahálózaton keresztül közösségbe kerülünk Istennel és másokkal is. Lenyűgözve és áldottnak érezzük magunkat attól, ahogyan Isten meghallgatja az imákat.”

Vidayo személyesen is megtapasztalta Isten csodáját életében és ez motiválja őt abban, hogy tovább növekedjen. „Isten arra indít, hogy segítsek fiataloknak, hogy megtapasztalják az ima erejét, ahogyan Isten ígéreteit igénylik az ifjúsági imahálózatban” – mondta.

Az első imatalálkozó alkalmával, amikor az SSD imahálózat vezetői találkoztak, Jonathan Walter az adventista egyház lelkészegyesületének vezetője, aki egyben média és kommunikációs vezető is, elmondta mennyire értékelte a fiatalok részvételét a közbenjárói imádságban.

„Óriási áldás bekapcsolódni az SSD imacsoportjába, amely az ifjúság között indult el” – mondta Walter. „Annyira hálás vagyok értetek és azért, hogy bekapcsolódhatok ebbe a fontos szolgálatba a közbenjárói imádságba, az egyesült imádságba, amelyről meg vagyok győződve, hogy igazi megújulást és reformációt eredményez.”

A világegyház és a magyar unió imakérései

2021. február 19 – 25.

·       Imádkozzunk Isten további áldásaiért az imahálózatokra szerte a Dél-Ázsia Csendes Óceáni Divízió területén.  Imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek ihlessen minden gyülekezetet az SSD területén, hogy kialakítsák saját imahálózatukat.

·       Imádkozzunk azért, hogy az egyház világviszonylatban újraszervezze és megfelelő értékrendbe helyezze annak a fontosságát, hogy imahálózatokat és imaszolgálatokat hozzanak létre, hogy az emberek személyesen megtapasztalják, hogy egy olyan Istent imádunk, aki meghallgatja az imákat.

·       Imádkozzunk az ifjúságvezetőkért saját divíziónkban, uniónkban és gyülekezeteinkben, hogy Isten adjon nekik bölcsességet és a Szentlélek kenetét!

·       Imádkozzunk a közelgő Világ Ifjúsági Napért, amely 2021. március 20-án kerül megrendezésre! Imádkozzunk azért, hogy sok fiatal bekapcsolódjon és életek változzanak meg az örökkévalóság számára!

Magyar imacélok: Imádkozzunk a magyar unió imacéljaiért: Advent Kiadó –Dr. Gyetvai Gellért és munkatársai, a DET és TET gyülekezeteiért és lelkészeiért: Bp. Pesterzsébet - Simon Zsolt; Doboz (szórvány), Dombiratos, Kunágota (szórvány), Battonya (szórvány) – Czinkota András, Balog Tibor, valamint Erdődi József nyugalmazott munkatársunkért.

·       Imádkozzunk azért, hogy ez az év megújulást hozzon gyülekezeteinknek és minden gyülekezeti tagnak!

·       Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb megnyithassuk gyülekezeteinket és életerős közösségekként térjünk vissza imaházainkba!

·       Imádkozzunk az online istentiszteletek és evangélizációk áldásáért!

  

Tapasztalat: HITTEL LÉPETT A BIZONYTALANBA - heti imacélok - február 12-18

 Megújulás és reformáció

Az „Imában egyesülve” heti bejegyzése és imakérései

http://100napimadsagban.blogspot.hu/

2021. február 12.

Megtanult az Ige szerint élni

Don MacLafferty

Hajnal 3:00 óra volt és 2016. november 22-ét írtunk, amikor Isten hívott, hogy ébredjek fel. Ez nem hallható hang volt, hanem inkább egy csendes halk hang az elmémben és a szívemben. Tudtam, hogy csak Isten lehet az. Minden reggel beteljesíti Ésa 50:4 ígéretét azzal, hogy felébreszt, hogy találkozzak vele.

Kiugrottam az ágyból, meleg ruhát vettem magamra, fogtam a Bibliámat és egy elemlámpát, majd elindultam a csillagos éjszakában az erdő és a sziklák irányába. Rátettem a Bibliámat egy fatörzsre, letérdeltem és imádkoztam. Semmi sem történt.

Tudtam, hogy Isten imádkozni hívott. Hónapok óta feleségemmel Aprillal azért imádkoztunk Istenhez, hogy vezessen bennünket, hogyan szolgálhatjuk őt a legjobban. Abban az időben teljes munkaidős lelkészként dolgoztam, és egy globális vállalkozást is vezettem, amely azt szolgálta, hogy felkészítse a szülőket, hogy Jézus gyermekeivé és tanítványaivá neveljék gyermekeiket.

Mindkét szolgálatunk növekedett és nem tudtuk, mit tegyünk, hogy mind a kettő tovább növekedjen.

Ezért a csillagos ég alatt, amelyet Ő teremtett, megkérdeztem Istent: „Miért ébresztettél fel és miért hívtál imádkozni? Mi a terved velem?”

Nem jött válasz. A levegő tiszta és hűvös volt, a csillagok fényesen ragyogtak a sötét éjszakában. Tétován várakoztam. Talán vissza kellene mennem és le kellene feküdnöm. Semmit sem hallok. Így gondolkodtam magamban.

De nem tudtam feladni. Amikor tudod, hogy Isten hív, akkor ki kell tartanod egészen addig, míg meg nem hallod, amit mondani akar neked. Megköszöntem Istennek áldásait és dicsőítettem Őt hatalmáért és szeretetéért. Megvallottam bűneimet, és kértem, hogy távolítson el mindent a szívemből és életemből, ami nem kedves Neki. Hitet kértem, hogy meghalljam azt, amit el akar mondani.

Békesség volt a szívemben, amint Istenre vártam. „Kösd össze azt, amit imában mondasz nekem azzal, amit írott Igédben már elmondtál” – könyörögtem Istenhez. „Adj nekem egy bibliai idézetet, amelyre később támaszkodhatom, amikor megkísértetem, hogy meghátráljak abban, amire elhívtál.”

Csend. Várakozás. Aztán a szelíd, csendes hang elvezetett a Prédikátor könyve 3. fejezetéhez. A sötétben kinyújtottam a kezem a Bibliámért, kicipzároztam a borítóját, kinyitottam, hogy az elemlámpa segítségével megkeressem a fejezetet. Amikor rávilágítottam a zseblámpával, hogy elkezdjem a keresést, meglepetten tapasztaltam, hogy ott nyílt ki, ahol nem szokott, Prédikátor könyve 3. fejezeténél.

Prédikátor könyve 3. fejezete Isten tökéletes időzítéséről szól. Isten mindig mindent a legtökéletesebben időzít. Minden csodálatos abban, az időpontban, amit Isten határoz meg.

„Miért vezettél engem ehhez a fejezethez?” – kérdeztem Istent. „Mert itt az idő.” – mondta a szívemnek. „Minek az ideje?” – kérdeztem egy kicsit zavartan. „Annak az ideje, hogy te és April belépjetek a Jordán folyóba.” (Olvassátok el a történetet Józs 3:10-17-ből, ahogy Izrael népe átkelt a Jordánon.)

A következő percekben Isten elmondta nekem, hogy mondjam fel a fizetett állásomat. Isten azt mondta, hogy itt az ideje annak, hogy teljes időnkben önkéntesként szolgáljuk Őt, hogy szabadok legyünk bárhová elmenni, bármikor, bármi áron, ha Ő hív.

„De hogy fogok gondoskodni a családomról?” – kérdeztem Istent hitetlenkedve. Megkérdeztem Istent, hogy először keressek szponzorokat világszerte, akik megígérik, hogy elfogadható éves fizetésről gondoskodnak, hogy a családunk költségeit fedezni tudjuk.

Isten azt mondta, hogy: „nem, mert ha így teszel, magadnak fogod tulajdonítani a dicsőséget, hogy előteremted a saját fizetésedet, és ők szintén dicsekedni fognak azzal, hogy pénzelnek téged.”

A szívem hevesebben vert. Isten azt mondja nekem, hogy lépjek ki biztonságomból és mondjak le a fizetésemről, anélkül, hogy biztosítanám az anyagiakat családom szükségleteire. Hogy fog ez működni? Merengtem el.

„Tedd meg ezt a lépést hitben. Csak akkor fogod meglátni, hogyan gondoskodom, amikor hitben lépsz és kilépsz a saját biztonságodból.” – biztatott Isten. „A tervem sürgős!”

Örülnék, ha arról számolhatnék be, hogy azonnal ezt válaszoltam Istennek: „Igen Istenem! Megegyeztünk” – de nem ez történt. Ismét megkérdeztem Istent, hogy jól hallottam-e. Biztosított róla, hogy igen. Aztán újra megkérdeztem, hogy tényleg akarja ezt a hihetetlen dolgot tőlem. Azt mondta, igen.

Higgy és cselekedj vagy kételkedj és engedetlenkedj? Kemény kérdés. Isten erőt adott nekem ahhoz, hogy higgyek és engedelmeskedjek.

Hazavánszorogtam a korai pirkadatban és azon agyaltam, hogyan mondjam el a feleségemnek azt, ami velem történt. Kétségek gyötörtek. A féltem a család, a barátok, a munkatársak kritikáitól harcolt bennem az Istenben és az Ő Igéjében való hittel.

Óvatosan bementem az házba, utána pedig a hálószobába. A feleségem épp akkor ébredt. Rám kacsintott és mosolyogva megkérdezte: „Válaszolt Isten?”

„Igen” – mondtam – „de jobb, ha először imádkozunk.”

Gyöngéden ezt mondtam neki: „ne érezz semmi kényszert, hogy beleegyezz abba, amit elmondok neked. Isten szólt. Isten veled is éppúgy tud beszélni, mint velem. Imádkozzunk, hogy Isten együtt vezessen bennünket.”

Leborultunk, megfogtuk egymás kezét és így imádkoztunk együtt. Alárendeltünk akaratunkat Istennek. Megköszöntük neki, hogy sok éven keresztül gondoskodott rólunk. Kértük, hogy egységben vezessen bennünket.

Ahogy befejeztük, April megkérdezte: „Mit mondott neked Isten?”

Elmondtam neki a történetet, ahogyan Isten felébresztett 3 órakor, ahogyan a csillagos ég alatt imádkoztam, ahogy a Prédikátor könyvének 3. fejezetéhez vezetett, és ahogyan a Bibliám a sötétben pont ott nyílt ki. Elmondtam neki, hogy Isten arra hív, hogy hagyjuk el a fizetett szolgálatunkat és teljes idős önkéntesént szolgáljuk Őt, hogy legyünk szabadok bárhova elmenni, ahova hív bennünket, hogy bizonyságot tegyünk arról az üzenetről, amelyet az Ő írott Igéjén keresztül adott számunkra.

Szemében könnyekkel, de Isten békéjének a ragyogásával az arcán April rám nézett. „Ezt mondta Isten, ezt fogjuk tenni.”

Ettől sokkot kaptam. Mindenre felkészültem csak erre nem. Isten előttem járt és elkészítette a feleségem szívét.

Tudtam, hogy ha csupán beszéltünk volna Isten elhívásáról azon a reggelen, gondok özönlötték volna el az elménket. Ha másokkal beszéltünk volna, veszélyeztettük volna engedelmességünk gyorsaságát.

Újra letérdeltünk és egyszerűen megköszöntük Istennek, hogy Ő még mindig egy olyan Isten, aki szól. Erőt kértünk ahhoz, hogy gyorsan engedelmeskedni tudjunk neki.

Gyorsan elfogyasztottuk a reggelinket, és kimentünk az ajtón. Azon a reggelen benyújtottam a felmondásomat 39 napos határidővel. 39 nap alatt befejeztük a munkánkat, amit Isten helyben bízott ránk és felkészültünk a kalandra, amely 2017-ben várt ránk.

Hogyan fog Isten gondoskodni? Nem tudtuk. De tudtuk, hogy gondoskodni fog.

Don MacLafferty Jézus tanítványa, April férje már több mint 30 éve, Jason, Julie és Jessica édesapja. Alapítója és elnöke a Tanítványságban szervezetnek. Ma ez a szolgálat tanítvánnyá tesz fiatalokat és időseket, hogy napi megújulásban legyen részük Jézussal, az Ő Igéjében. Tanítja a szülőket, hogy tegyék tanítvánnyá a felnövekvő nemzedéket az otthonnal, iskolával és gyülekezettel való partnerségben.

A világegyház imakérései

2021. február 12 – 18.

·       Imádkozzunk az „Úton a jólét” kisbuszért New Yorkban, amely ingyen masszázst, vérnyomásmérést és egészségügyi tanácsadást biztosít. Kérjük Istent, hogy hasson azok szívére, akik a legnagyobb szükségben vannak, és akik a legnyitottabbak, hogy igénybe vegyék ennek a kisbusznak a felajánlott szolgálatait.

·       Imádkozzunk a Bronx Food Pantry-ért New Yorkban, amely 7.000 embert szolgál ki. Kérjük Istent, hogy bővítse a központ befolyását, hogy még több embert tudjanak szolgálni és elérni.

·       Imádkozzunk az Adventista befolyásközpontokért világszerte: Zionland a brazíliai Sao Paoloban, a Banquet table a bulgáriai Ruse-ban, All Generations Centre a tajvani Taipeiben, a Happy Hand a dániai Koppenhágában, a Reform Egészségkapu Miskolcon, az Oázis Reménypont Debrecenben és a Reform kuckó Szolnokon.

·       Imádkozzunk azért, hogy Isten mutassa meg, hogyan érjük el szeretteinket, szomszédainkat és a lakóközösségünket Jézus Krisztus közeli eljövetelének jó hírével!

Magyar imacélok: Imádkozzunk a magyar unió imacéljaiért: Csizmadia Róbert uniótitkár, a DET és TET gyülekezeteiért és lelkészeiért: Bp. Csepel – Simon Zsolt; Debrecen Józsa, Deszk – Kovács László, Szilasi Zoltán, valamint Stuber György nyugalmazott munkatársunkért.

·       Imádkozzunk azért, hogy ez az év megújulást hozzon gyülekezeteinknek és minden gyülekezeti tagnak!

·       Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb megnyithassuk gyülekezeteinket és életerős közösségekként térjünk vissza imaházainkba!

·       Imádkozzunk az online istentiszteletek és evangélizációk áldásáért!