Tapasztalat: MEGHALHATTAM VOLNA - heti imacélok - április 9-15.

Megújulás és reformáció

Az „Imában egyesülve” heti bejegyzése és imakérései

http://100napimadsagban.blogspot.hu/

 

2021. április 9.

Kegyelemmel teljes

Faith M. Connovich

Ez év februárjának egyik reggelén Belize-ben ébredtem fel. Még sosem voltam misszióúton Amerikán kívül, ezért megköszöntem Istennek ezt a szolgálati lehetőséget. Férjemmel együtt egy orvosi csapattal 10 napot szolgáltunk ebben a küldetésben. A klinika nem rendelkezett légkondicionálóval és az emberek hosszú sorokban várakoztak. Készen álltam a nap kihívásaira. Imádkoztam, olvastam Isten Igéjét és készen álltam lelkesen szolgálni azokat, akiknek szükségük volt Krisztusra és az Ő szeretetére.

Arra viszont nem voltam készen, ami kedden délután történt. Hirtelen rosszul éreztem magam, és kezdtem émelyegni. Máskor is voltak gyomorpanaszaim, ezért mindent természetesnek vettem. Sajnos ez „más” volt. Elkezdtem hányni a kórház mögött. Hívták a férjemet, aki visszavitt a szobánkba. Betegnek lenni egy más országban – ez volt a legnagyobb félelmem.

Imádkoztam és imádkoztam, hogy ez csak egy egyszeri valami legyen: „valamit ettél, ami nem tetszett a gyomrodnak” – vagy valami ilyesmi. Az evés és hányás körforgása kezdődött el néhány napra. Ezt mondtam imában Istennek: „Idehoztál, hogy szolgáljak. Segítenem kell a csapatnak. Nem tudják kezelni azt a sok pácienst a segítségem nélkül. Szükségem van arra, hogy talpra állíts, hogy képes legyek dolgozni.” Csodálatos módon csak azon a keddi délutánon hiányoztam a munkából, de rájöttem arra, hogy csak gyümölcsöt és gyümölcsturmixot tudok elfogyasztani és némi kekszet. Nagyon meleg volt és annyira izzadtam, hogy tudtam nagyon nagy esélyem van a kiszáradásra. Ezért sok vizet és Gatorade sportitalt fogyasztottam.

A missziós csapat imádkozott értem. A hét további része hasonlóan telt. Az émelygéstől nem mertem enni, de ha megtettem, hánytam. Ezért még többet imádkoztam. Aztán elkezdtem hallani egy bibliaverset az elmémben; folyamatosan feljött az emlékezetembe. Felébredtem éjjel és ez az édes vers énekelt a gondolatomban:

„… az Úr volt az én támaszom. És kivitt engem tágas helyre; kiragadott engem, mert kedvét leli bennem” Zsolt 18:19-20.

Általában nem ezt a bibliafordítást olvasom. Ezt mondtam: „Nem lehetek betegebb itt Belize-ben. Kérlek, vigyél haza biztonságban.” Az ő kegyelméből képes voltam napi nyolc órát dolgozni a klinikán. A következő hétvégén szabadnaposak voltunk, és nagyon jól esett a pihenés. Vasárnap reggel 5-kor ébredtünk, aztán egy 30 perces hajóút, egy két órás buszút után több reptér és ellenőrzés után este 10-re hazaérkeztünk. Annyira kimerültem! Egy kedves fiatalember a csoportunkból húzta a bőröndömet végig a reptereken. Nekem gyakran le kellett ülnöm, mert nem már nem bírtam továbbmenni. Úgy éreztem, mintha egy kamion ütött volna el.

Ezt mondtam a férjemnek: „Azt hiszem, el kell mennem a kórházba. A szívem gyorsan és szabálytanul ver, és nagyon furcsán érzem magam. Isten olyan kegyelmes! Miután átestem néhány vizsgálaton és négykomponensű infúziót kaptam, a sürgősségi osztályvezető orvosa ezt mondta: „Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy tudott ide bejönni a saját lábán. A kálium szintje 2.0 (a normál érték 3.5-5.0). Eddig senkinél nem láttam ilyen alacsony szintet. Teljesen leállhatott volna a szíve. Ön igazából most nem állhatna a lábán, és nem beszélgethetne itt velem.”

Ezt válaszoltam: „Nem állhatnék a lábamon? – 10 napig szolgáltam az Urat Belize-ben.” Elmondtam neki, hogy az én Istenem nagy és erős. Csak rázta a fejét és mosolygott. Négy napra benntartottak a kórházban súlyos kiszáradással és káliumveszteséggel. Őszintén szólva, fogalmam sem volt arról, hogy ilyen nagy bajban vagyok, Csak imádkoztam.

Később megtudtam, hogy gyülekezetem női imacsoportjában, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy mi történik, Isten a szívükre helyzete a nevemet és érettem imádkoztak. Egész héten imádkoztak értem, anélkül, hogy tudták volna, hogy beteg vagyok és veszélyben van az életem. Isten megtartja ígéreteit testvéreim! Elmondta nekem, hogy „támaszom” lesz és biztos helyre vezet – és ezt meg is tette. Visszahozott engem az Egyesült Államokba, ahol kórházi gondoskodást kaptam. Megvédte az életemet, mert „kedvét leli bennem” – milyen értékes gondolat, milyen értékes Megváltó!

Nem érdemlem meg az Ő kegyelmét és szeretetét, de továbbra is dicsőítem Őt nap, mint nap minden bámulatos ajándékáért, amelyet gyermekeinek ad. Azért imádkozom, hogy mindannyian megtérjünk hozzá ma. Tartson biztonságban benneteket és mutassa meg nektek az Ő kegyelmét.

A világegyház imakérései

2021. április 9-15.

·       Imádkozzunk a Generál Konferencia tavaszi ülésszakáért, amely ezen a héten kezdődik! Imádkozzunk azért, hogy Isten áldása kísérje minden aspektusát, és hogy a technikai megoldások és a fordítás megfelelően működjenek az online felületen.

·       Imádkozzunk a közelgő online tábori összejövetelért (május 19-23). Az angolul tudók itt további információkat kaphatnak: Az angolul tudók ide kattintva további információkat kaphatnak!.

·       Imádkozzunk a dél-afrikai Fokvárosban levő Riverside általános iskoláért! Imádkozzunk azért, hogy Isten áldja meg a diákokat, hogy az iskola tovább növekedjen és még nagyobb áldás legyen a társadalom számára.

Magyar imacélok: Imádkozzunk a magyar unió imacéljaiért: Az Unióközpont alkalmazottai, munkatársai; a DET és TET gyülekezeteiért és lelkészeiért: Bp. Újpest – Cserbik János; Hajdúhadház – Kovácsné Bokor Sarolta, Szőllősi Árpád egyházterületi kincstárnok, valamint Kisgyörgy Imre nyugalmazott munkatársunkért.

·       Imádkozzunk azért, hogy ez az év megújulást hozzon gyülekezeteinknek és minden gyülekezeti tagnak!

·       Imádkozzunk azért, hogy minél hamarabb megnyithassuk gyülekezeteinket és életerős közösségekként térjünk vissza imaházainkba!

·       Imádkozzunk az online istentiszteletek és evangélizációk áldásáért!