Sürgős: Kérünk, imádkozzatok azokért a
testvéreinkért, akiket a legutóbbi hurrikánok, földrengések és tüzek
érintettek. Ted Wilson testvért
fontos üzenetét olvashatod angolul, ha ide kattintasz!
Heti imacélok
Fókuszban a Dél-Ázsia Csendes-Óceáni Divízió
(SSD)
(szeptember 17-24.)
Tények röviden a SSD-ről: A Dél-Ázsia Csendes-Óceáni
Divízió (SSD) központja Manilában a Fülöp-szigeteken található. 14 országból áll,
melyek a következők: Fülöp-szigetek, Malajzia, Indonézia, Kelet-Timor, Thaiföld,
Laosz, Kambodzsa, Mianmar, Banglades, Sri Lanka és Brunei.
Az SSD területén 1,3
milliárd ember él – egyháztagság szempontjából a második legnagyobb a maga 1,3
millió gyülekezeti tagjával. A lakosság több mint 50%-a muzulmán, 30%-a
buddhista. A tagság 86%-a a Fülöp- szigeteken és Indonéziában él, a fennmaradó
14% pedig a többi 12 országban.
·
Imakérés: Imádkozzunk
a térség el nem ért embercsoportjaiért, beleértve a muzulmánokat, buddhistákat,
hindukat, kínaiakat és az elvilágiasodott embereket! Imádkozzunk az eldugott
vidéki területekért, amelyeknek szükségük van arra, hogy az evangélium eljusson
hozzájuk!
·
Imakérés: Imádkozzunk
a régió befolyásközpontjaiért, hogy el tudják érni a városi embereket!
Imádkozzunk több önkéntesért és munkásokért, akik ezekben a központokban
dolgoznak majd, hogy a nagyvárosi missziós küldetésünket teljesíteni tudjuk!
·
Imakérés:
Imádkozzunk azokért, akik a bangladesi és mianmari áradásokban érintettek!
·
Imakérés:
Imádkozzunk azokért a fiatalokért, akik mélyebb kapcsolatra vágynak Istennel!
Imádkozzunk az olyan mozgalmakért, mint a Filippínó
Fiatalok Jézusért, akik több százan összejönnek, hogy tanulmányozzák Isten
Igéjét és megtanulják, hogyan legyenek Krisztus erőteljes bizonyságtevői.
Imádkozzunk azért, hogy növekedjenek az Istennek való közösségükben!
Magyar imacélok:
·
Imakérés: Imádkozzunk a Ki a sótartóból Missziótalálkozó
közelgő alkalmáért, amelyet 2017. október 28-ra tervezünk Debrecenbe. Fő előadó:
Szabó László.
·
Imakérés: Imádkozzunk az ősszel kezdődő
missziós tevékenységekért! A nyári szünet után újra indulnak a Bibliai
szabadegyetemek, a Reformáció 500. évfordulója kapcsán tervezett missziós
programok, evangelizációk, bibliaklubok.
·
Imakérés: Imádkozzunk a meglévő
és induló befolyásközpontokért (Debrecen, Miskolc)!
Istennél van megoldás
- írta: Andrew
McChesney
Középiskolai tanulmányai befejeztével Jo-Anna
Clayton egy tökéletes főiskolai tervet készített magának. Első évben beiratkozott
saját államának, Nyugat-Virginiának egyik állami főiskolájába. Így fel tudta
venni az alaptantárgyakat alacsony tandíjért, és otthon tudott maradni még egy
évig a szüleivel és három fiatalabb húgával. Ezután azt tervezte, hogy
átiratkozik egy hetednapi adventista iskolába, ahol nővérnek tanul. Azért, hogy
bebiztosítsa magát, három adventista iskolába is beadta a jelentkezését,
amelyek a régióba működtek. Mind a háromba felvették.
Nyáron azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a főiskola
látogatási tervei nem megvalósíthatóak, közlekedési eszközök hiányában.
Nemsokára, amikor már csak egy hónap volt az
iskolaév kezdetéig, előreláthatólag nem kezdhette el a tanulmányait. Annak
ellenére, hogy három adventista iskolába is felvették, hivatalosan nem
iratkozott be és nem fizette be tandíjat.
Aztán az édesanyjának, Suzanne-nak eszébe jutott a
család egy barátja, aki a Weimar Intézetben dolgozott az ország másik felében,
Kaliforniában. „És Weimar?” – kérdezte. Jo-Anna felment az internetre és ott
kutakodott egy kicsit.
„Nem akarok Kaliforniába menni” – mondta az
édesanyjának. „Nagyon messze van.” „Legalább elgondolkodhatnál rajta és
imádkozhatnál érte” – mondta az édesanyja.
Jo-Anna nem tudott ellenkezni ezzel. „Amit Isten
mond, azt megteszem” – mondta.
Egy héttel később Jo-Anna beszélt Weimar toborzásért
felelős vezetőjével a nővéri képzésről, és elkezdett gondolkozni azon, hogy Isten talán azt akarja, hogy ott tanuljon. Egy
nagy akadály, azonban útját állta: a szülei csak az előleget tudták befizetni
és az első három hónap tandíját.
Ezek után váratlan események sokasága kezdett
kibontakozni.
Jo-Anna megpályázott egy három irányú ösztöndíjat,
amelyben Weimar és Adventista Egyház Mountain View-i Egyázterülete, amely
magába foglalja Nyugat Virginiát, valamit Jo-Anna helyi gyülekezetének (500$-os
havi hozzájárulásával) összeadták a teljes tandíjat. Aztán - miközben
segédkezett a helyi áradások károsultjainak azon a nyáron - Jo-Anna kapcsolatba
került adventista orvosok egy csoportjával, akik megígérték, hogy havi 500 dollárral
támogatják a tanulmányait.
Jo-Anna 1800 dollárt gyűjtött még össze a család
barátainak jóvoltából, és a Weimar is kiegészítette az összeget saját
ösztöndíjával.
Isten válaszolt az imáira, és Jo-Annánnak most már
elég pénze volt a beiratkozáshoz. Ősz elején elrepült Weimarba, hogy megkezdje
tanulmányait.
Habár eleinte szörnyen hiányzott a családja, a
felismerés, hogy Isten akaratának engedelmeskedik, erőt adott neki ahhoz is,
hogy heti 25 órát dolgozzon költségei kiegészítéséért.
Jo-Anna, aki most 19 éves, csodával határos módon
adósságmentesen fejezte be az első évét, és egész nyáron gyerekekre vigyázott
és minden adódó alkalmi munkát elvállalt, hogy pénzt gyűjtsön a következő évre.
A múlt évhez hasonlóan, még mindig nem tudja, hogyan
fogja fizetni a tandíját, de nem aggódik. Kedvenc bibliai igéjére támaszkodik: „... meg vagyok győződve arról, hogy aki
elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.”
Andrew McChesney az Adventist Mission szerkesztője.
Ezt a történetet rövidítve, engedéllyel közöltük. Az eredeti írás teljes
terjedelmében itt olvasható angol nyelven:
https://www.adventistmission.org/she-wanted-to-go-to-community-college-god-had-other-plans
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése