100 nap imádságban - 99

    99. nap – 2015. július 1., szerda

„A Sátán által felhalmozott akadályok – legyenek bár látszólag oly áthatolhatatlanok, mint az örök hegyek – eltűnnek a hit parancsára. ‘Semmi sem volna lehetetlen néktek’.”

Ellen G. White: Jézus élete, 364. o.

IMACÉLOK:

1.    Imádkozzunk a Szentlélek kitöltetéséért a 2015-ös Generál Konferenciai ülésszak idejére, minden küldöttre és résztvevőre San Antonióban, oly mértékben, hogy félre tudjanak tenni minden büszkeséget, gonosz beszédet, követelőzést bizonyos tisztségre való megválasztásért; hanem helyette inkább alázattal keressék Isten áldásait - a mennyből áradó elismerést - még akkor is, ha másokat magasabb tisztségbe helyeznek, mint őket.

2.    Imádkozzunk, hogy úgy kezeljük a meg nem értést és a különbségeket, hogy inkább több időt töltsünk az imádsággal és Isten Igéjének tanulmányozásával, ahogyan az úttörőink tették.

3.    Imádkozzunk, hogy az evangélium változtasson meg bennünket és formáljon át, hogy egyénenként, személyesen éljünk és járjunk naponta Krisztussal, és ez minden cselekedetünket és életünket betöltse.

4.    Imádkozzunk, hogy távolítsuk el szívünkből az önzést. Csupán Isten képes győzelmet adni számunkra önző bálványaink felett.

5.    Imádkozzunk, hogy Isten áldjon meg és vezessen bennünket, miközben naponta hallgatjuk a különleges tapasztalatokat. Imádkozzunk, hogy ezek a tapasztalatokat bátorítsák az embereket arra, hogy Jézusért éljenek és elérjenek embereket Istenért, személyesen, gyakorlati módon.

6.    Imádkozzunk, hogy Isten helyezze (vagy tartsa meg) a különböző osztályok vezetőit és a vezetést, hogy Övé legyen a dicsőség az egyház missziójának előmozdítása érdekében a Generál Konferencia Központjában.

7.    Imádkozzunk, hogy Isten áldja meg a Generál Konferencia kommunikációs vezetőit és az Adventist Review News munkatársait, miközben a híreket közlik az ülés alatt, hogy ugyanakkor ők is keressék Istent, továbbá adjanak dicsőséget és tisztelet Istennek, valamint azok is, akik nézik a közvetítéseket.

8.    Imádkozzunk fiataljainkért és a gyermek programokért, a nagyobb támogatásért és érdeklődésért a gyülekezeti tagjaink részéről és az irodai dolgozókért, miközben tanfolyamot tartanak az ifjúságnak, hogy legyenek misszionáriusok az örök élet számára, ne önmaguknak és a világnak éljenek.

9.    Imádkozzunk, hogy a Szentlélek töltse be a Dél-Ázsiai-Csendes-Óceáni Divízió vezetőségét és a küldötteit, hogy Isten adjon nekik bölcsességet a döntéshozatalkor.

10.                   Imádkozzunk, hogy Isten Egyházában legyen ébredés (figyeljünk, imádkozzunk és tanulmányozzuk az Igét), hogy felismerjük az idők jeleit és felkészüljünk Jézus második eljövetelének várására.

Ne add fel! Tarts ki! Majdnem Hazaértünk!

·       Bibliai szakasz elmélkedésre: 2Timótheus 4:1-8

·       Alapgondolat: „Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését” (2Timótheus 4:8).

Emlékszem arra, amikor néhány évvel ezelőtt részt vettem a Bibliatáborban a Colorado-i hegyekben. Azelőtt még soha nem jártam Colorado államban, és nem tudtam, milyen csodálatosak ott a hegyek. Tulajdonképpen még most is látom magam előtt a Sziklás-hegység színpompáját, és a kis csapatunkat, amint egyik reggel mászik fel a hegyre. Lélegzetelállító volt.

Habár, elmondhatjuk, hogy mennyi szépséget láthatunk, mégis ha összehasonlítjuk azzal, amit Isten készít számunkra az örökkévalóságban, nem bámulatra méltó? „Isten jelenlétének egy-egy fényjelét ebben az életben is felfoghatjuk már, s megízlelhetjük a menny örömét is; de a tökéletes öröm és boldogság csak az eljövendő életben vár reánk. És ott az örökkévaló élet rávezet majd arra, milyen magasztos rendeltetése van az embernek, akiben visszaállíttatott az Isten képe.” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 561. o.).

A sziklás csúcsra nem volt egyszerű feljutni. Az első alkalommal, amikor a csapat felment, én nem tudtam végigküzdeni az utat. A félelem szó szerint megbénított, amikor letekintettem a körülöttem levő mélységbe. Tudjátok, féltem a magasságtól, és a gonosz ezt tudta. Ahogy haladtam felfelé a sziklás hegyen, egy halk hang súgta a fülembe: „Nem tudsz felmászni! Ez túl nehéz neked! Ha mégis felmész, valószínűleg lezuhansz vagy kifulladsz a hegyen.”

Remegtem a félelemtől, megálltam a felfelé vezető úton és kiabálni kezdtem. Majd óvatos léptekkel visszafelé indultam, amikor néhány barátom visszafordult és segített nekem. „Meg tudod csinálni! Csak lépj ide, most pedig ide!” – bátorítottak. A szeretetük és együttérzésük elűzte a félelmemet, végül lépésről lépésre elértem a hegy tetejét. Kitűnően éreztem magam. A dicsőséges és csodálatos látvány mindennél többet ért, és a küzdelem árán szerzett tapasztalat felvitt a magasságba.

Emlékeztetni szeretnélek, hogy az Úr bátorít, támogat és vigaszt nyújt számunkra a mennyei otthon felé vezető úton! Ahogy ezt a Zsidókhoz írt levél 13:5-6 versében olvassuk: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.” Ezért bátran mondhatjuk: „Az Úr az én segítségem. Nincs, mitől féljek. Ember, mit árthat nékem?”

Vagy ahogyan Róma 8:31 versében olvassuk: „Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

Az életünk útján és a Mennybe vezető utunk talán olyan, mint az én első hegymászásom Coloradóban. Az odavezető úton jöhetnek kétségek, ekkor figyeljünk Isten ígéretére, és ne arra, amit a gonosz angyal hazudik nekünk, hogy nem tudunk előre haladni az Atyához, mert már túl sokat vétkeztünk ahhoz, hogy elérjük a célt. Ne figyeljünk a kísértő hangjára! Habár vannak nehéz időszakok, amikor a küzdelemben lefelé tekintünk, mégis előre kell haladnunk, és tekintetünket Jézusra kell emelni. A mennybe vezető út nem könnyű, de a legértékesebb lesz, amikor elérjük a túlsó partot. Bármerre tekintesz az elkövetkezendő napokban, emlékezz arra, hogy Jézus melletted van. Ha Őfelé tartasz, és Őt képviseled, nem hagy cserben. Segít neked és vigyázz rád, amikor szükséges. Mellette biztonságban érsz HAZA!

SZÍVBŐL JÖVŐ IMÁDSÁG:

Mennyei Atyánk! A Biblia elmondja nekünk, hogy a haza vezető út nem lesz könnyű. Tudjuk, hogy sok megpróbáltatás lesz a felfelé vezető úton. Ezért, szükségünk van a Te vezetésedre és segítségedre, hogy a keskeny úton maradjunk. Segíts, hogy naponta átadjuk magunkat neked, és rajtad tartsuk a tekintetünket! Segíts, hogy halljuk csengő hangodat és ne adjunk helyet a csüggedés sugalmazásának, ami az ördögtől jön. Kérünk, védjél és oltalmazzál meg bennünket a támadásokkal szemben, addig, míg hazaérünk! Jézus nevében imádkoztunk. ÁMEN!

Írta: Kat Taylor

Fordította: Tokics Mária