100 nap imádságban - 64

    64. nap - május 27. szerda 

"Minden tanácskozásunkban, minden Isten művét előmozdító, az Ő országát építő tervünkben, Isten arra vágyik, hogy teljesen az Ő erejére hagyatkozzunk, tudva azt, hogy ez nélkülözhetetlen a sikerhez. Hogyan dicsőíthetjük meg Istent, hogyan igazolhatjuk az Ő szavát, ha nem imádkozunk többet, kérve Istent, hogy mutassa meg az Ő hatalmát az elveszettek érdekében?"  RH August 23, 1892, Par. 7

IMACÉLOK:

1.   Imádkozzunk azért, hogy ami megtörténhetett volna 1901-ben egyházunkban, megtörténjék ebben a nemzedékben, és Isten Lelke kiáradjon, alkalmassá téve bennünket arra, hogy megalázzuk szívünket, helyrehozzuk  hibáinkat és befejezzünk a munkát nagy erővel.

2.   Imádkozzunk azért, hogy egy "Felház tapasztalatban" legyen részünk a Generál Konferencián, mint a tanítványoknak pünkösdkor, hogy erőt kapjunk az egész világ eléréséhez Krisztus számára, az apostolokhoz hasonlóan.

3.   Imádkozzunk azért, hogy az előadók felkészültek és a Szentlélek hatalmával felkentek legyenek, és azért, hogy a részvevők is felkészültek legyenek arra, hogy meghallják az üzenetet.

4.   Imádkozzunk azért, hogy a küldöttek és vezetők több időt szánjanak az egymással való imádkozásra, és hogy meglátogassák az Imaszobát az Alamodome F termében.

5.   Imádkozzunk azért, hogy az ifjúsági, a tinédzser, a serdülő és a gyermek programok megújító tapasztalatot jelentsenek fiataljaink számára. Imádkozzunk azért, hogy Isten készítse fel azokat a testvéreket, akik velük foglalkoznak majd.

6.   Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért a GK Kápláni szolgálatok küldöttére, ahogy a GK ülésre készül.

7.   Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért GK Gyermek szolgálati osztály küldöttekre, akik a Maryland-i Generál Konferenciai székhelyről érkeznek, és azért, hogy Isten adjon nekik bölcsességet és áldást az ülésszakon.

8.   Imádkozzunk az egységért a világ minden gyülekezetében, egységekben és intézményekben, amely Isten Igéjének megbecsülésén, alázatos imán, a Szentlélek erején.

9.   Imádkozzunk a növekvő részvállalásért és elkötelezettségért az evangélizációs és missziós tevékenységekben minden egyházi egységben és intézményben, ahogy az egyház folyamatos misszióját támogatják.

10.               Imádkozzunk a nagy evangélizációs kampányért, amelyet Wilson tervér és több száz testvér prédikálnak Zimbabwe-ban, ezekben a napokban, szerte az országban.

Felhívás alázatos önvizsgálatra

·        Elmélkedésre szánt bibliai szakasz: 2Krón 7:12-18 

·        Alapige: „És megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arcomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket” (2Krón 7:14).

Buzgón vágyom arra, hogy mire az összejövetel elérkezik [a Generál Konferencia ülése], helyes kapcsolatba kerüljünk Istennel. Lehetnek nagy ambícióink, kitűzhetünk magunk elé bármennyi nemes célt; végezhetjük az összes tevékenységet, ami csak szükséges; de ha nem vagyunk közel Megváltónkhoz, ha hatalma és kegyelme nincs velünk egyénileg, akkor biztosan azzal a gondolattal fogunk távozni erről a helyről, hogy nem volt valami csodálatos összejövetelünk.

Csakis személyesen rajtunk áll, hogy eldöntsük, milyen lesz az összejövetel. Mióta összegyűltünk a legutóbbi Generál Konferenciára, mindent feljegyeztek rólunk, és ezen az ülésen is el fognak készülni rólunk a feljegyzések. Amikor csak egybegyűlünk, Isten angyalai ott vannak. A gonosz angyalok sem mulasztják el az alkalmat.  

Ha elhanyagolnánk kötelességeinket, ha készületlenül jönnénk az összejövetelre, hogy találkozzunk Istennel, ha nem imádnánk Őt lélekben, igazságban, és a szentség szépségében, akkor a találkozónak már a kezdetén alázzuk meg szívünket Isten előtt, és tegyünk félre mindent, ami csak közénk és közé áll!

Nagyon vágyom arra, hogy olyan legyen ez az összejövetel, ahol Isten elnökölhet. Ez egy fontos, sőt, nagyon fontos időszak. Hatalmas munka áll előttünk. Ám a találkozó eredményessége az egyéneken múlik. Igazi mennyországgá tehetjük ezt az alkalmat, de akár pokollá is: ez rajtunk múlik.

Ünnepélyes és komoly döntéseket kell meghozni ezen az összejövetelen, és Isten azt akarja, hogy mindnyájan szoros kapcsolatban legyünk Vele. Azt akarja, hogy sokkal többet imádkozzunk, és kevesebbet beszéljünk. Ő azt akarja, hogy lelkünk ablakait kitárjuk a Menny felé. A Menny küszöbén túl mindenhol Isten dicsőségének fénye ragyog, és a Mindenható beengedi ezt a fényt mindenki szívébe, aki ezen a találkozón úgy lesz jelen, hogy szoros kapcsolatban van Vele.

Isten azt akarja, hogy lelkileg olyan állapotban legyünk, hogy ránk áraszthassa Szentlelkét, és Krisztus a szívünkben lakozhasson. Azt akarja, hogy a találkozó kezdetén letegyünk minden viszályt, harcot, széthúzást, panaszkodást, és ezekhez hasonló dolgokat, amit csak cipelünk. Sokkal többre van szükségünk Krisztus lényéből, és semmire a magunkéból! A Megváltó így szól: „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek” (Jn 15:5).

Ragadjuk meg Isten hatalmas, nagy értékű kincseit, amelyeket tartogat számunkra! Ő nagy dolgokat akar tenni értünk. Ám mi a fogyatékosságaink akkora tömegét cipeljük magunkkal, hogy a Megváltó számára nincsen helyünk. Nem tudja elfoglalni szívünk trónját, mert nem adunk helyet neki. Szabadítsuk fel az Őt megillető helyet!

Ő zörget, folyamatosan zörget a szívünk ajtaján. Nyissuk ki az ajtót, és engedjük be! Üresítsük meg szívünket minden önzéstől azáltal, hogy helyesen élünk, helyesen táplálkozunk, és helyesen gondolkodunk! Adjuk neki szívünk trónját! Emberi karjával átöleli az emberiséget, isteni jobbjával pedig megragadja a Mindenható trónját.

Én éhezem és szomjazom Isten Lelke után. Ti is, testvéreim? Lelkem buzgón vágyik utána. Segítsen az Úr, hogy lépéseket tudjunk tenni a Menny felé!

Írta: Ellen White