63.
nap - május 26. kedd
“Attól nem kell félnünk, hogy az Úr figyelmen kívül hagyja népe imáját. Az a
veszély azonban fennáll, hogy a kísértésekben és próbákban elcsüggedve
felhagyunk az imádkozással" (Krisztus példázatai 117. oldal, az angolban
175)
1.
Imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek kiáradjon az egyházra olyan hatalommal
az elkövetkező hónapokban, hogy ennek eredménye legyen a szívek megalázása, a
bűnbánat és a megbékélés Isten népe között, hogy előreléphessünk Isten hatalma
által és befejezhessük a munkát.
2.
Imádkozzunk a világegyház küldötteiért és vezetőiért, hogy alázatosan
várjanak Istenre, és buzgón keressék az Ő akaratát a meghozandó döntésekben.
3.
Imádkozzunk azért, hogy közelgő
Generál Konferencia fordulópont legyen az egyház történelmében.
4.
Imádkozzunk azért, hogy a küldöttek értékeljék az ülés mottóját: Kelj fel és világíts! Jézus jön!
amely nemcsak az egyház egészét érinti, hanem minden hívőt, ahogy Jelenések 14
hármas angyali üzenetét hirdetjük.
5.
Imádkozzunk azért, hogy Isten jelenléte betöltse az Alamodome-ot, és azért,
hogy amint az emberek az ajtókon belépnek, érezzék meg a Szentlélek hatalmát.
6.
Imádkozzunk azért, hogy a küldöttek és a Generál Konferencián résztvevők
keressék a lehetőséget, hogy egymással és egymásért imádkozzanak a Generál
Konferencia egész ideje alatt.
7.
Imádkozzunk azért, hogy a küldöttek és a résztvevők keressék a
bizonyságtevés lehetőségét a nem adventista dolgozókkal és alkalmazottakkal,
akik kiszolgálnak bennünket az ülések alatt, és azért, hogy Isten használja fel
ezeket a kapcsolatokat, hogy még több embert hozzanak az igasághoz.
8.
Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért a Pénztári hivatal küldöttekre, akik a Maryland-i Generál
Konferenciai székhelyről érkeznek, és azért, hogy Isten adjon nekik
bölcsességet és áldást az ülésszakon.
9.
Imádkozzunk a Szentlélek kiáradásáért a Titkársági küldöttekre, akik a Maryland-i Generál Konferenciai
székhelyről érkeznek, és azért, hogy Isten adjon nekik bölcsességet és áldást
az ülésszakon.
10.
Imádkozzunk a személyes, továbbá az egyházra kiterjedő naponkénti
biblia tanulmányozásért a „Megújulás Isten Igéje által” Bibliaolvasó program
keretén belül, valamint az ezt követő programért, „Hinni az Ő prófétáiban.”
A nap, amikor nyilvánosan beismertem bukásomat
·
Bibliai szakasz elmélkedésre: Jak 5:13-18
·
Alapige: “Valljátok meg bűneiteket egymásnak és
imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak
buzgóságos könyörgése.” Jak 5:16
Soha nem fogom elfelejteni azt, amikor néhány évvel
ezelőtt arra készültem, hogy egy imaszolgálatot vezessek egy nagy eseményen,
amikor a Szentlélek meggyőzött néhány dologról az életemben, amit el kellett
rendeznem Istennel. Lesújtva bűneim felismerésétől, amelyeket félresöpörtem,
térdre borultam a motelszoba padlójára azon a reggelen, és Istenhez kiáltottam:
„Ó, Uram, hogyan állhatok a te néped elé ma, és hogyan vezethetem őket az
imában, hogy keressenek Téged, amikor az én életemben a dolgok nem úgy
történnek, ahogy kellene?”
Sírtam és imádkoztam néhány percig, aztán eldöntöttem
magamban, hogy megkérem az egyik csapattársamat, hogy vezesse a szolgálatot,
mivel nyilvánvalóan nem voltam alkalmas rá. Azonban, ahogy felálltam, hogy
kérjem a csapattársamat segítségét, a Szentlélek újra elkezdett dolgozni a
szívemben.
„Melody, az Úr nem
a tökéletes eszközt keresi, akinek az élete teljesen rendben van. Ő engedelmes
eszközöket keres; eszközöket, akik megalázzák magukat, hogy használhassa őket.
Neked kell vezetned az imaszolgálatot, és meg kell osztanod a jelenlévőkkel
mindazt, amiről meggyőztelek ma reggel! Valld meg előttük, hogy elbuktál!
Emlékezz, azért jössz Isten trónjához, mert Rá van szükséged, hogy
megmenthessen, és segíthessen rendbe tenni az életedet. Ha az emberek addig
várnának, hogy hozzá jöjjenek, amíg minden rendbe nem jönne, akkor soha nem fordulnának
hozzá. Mondd el ezt az embereknek! Vedd magad mellé őket, és együtt menjetek Isten trónjához,
miközben arra törekszel, hogy leszámolj minden bűnnel és megalkuvással.”
Azonnal tiltakozni kezdtem. „Semmiképpen! Én képtelen
vagyok erre, Uram! Mit fognak gondolni rólam az emberek, hogy én, aki vezetőjük
vagyok, nem tisztellek úgy Téged személyes életemben, ahogy kellene? Hogyan
állhatnék eléjük, és vallhatnám be, hogy nem vagyok méltó a szolgálatra és arra
sem, hogy vezessem őket az imában?”
Újra éreztem a Szentlélek késztetését a szívemben. „Itt
nem a te érdemed számít, hanem Krisztus érdeme. De ha azt akarod, hogy
munkálkodjon benned, akkor meg kell aláznod magad.”
Jaj, hogy én mennyire nem
akartam engedni a Szentlélek késztetésének aznap reggel! Ha elfuthattam volna
valahová, mint Jónás, vagy bezárkózhattam volna a motelszobába, megtettem
volna. De mivel nagyon erős volt a Szentlélek késztetése szívemben, tudtam, mit
kell tennem.
Egész testemben remegve, könnyekkel a szememben álltam a
közösség elé, és elmondtam a hallgatóknak, hogy az Úr meggyőzött engem arról,
hogy életem egy területén nem engedelmeskedem Neki teljes szívből. (Egészen
pontosan a tizedfizetés és az adakozás volt a probléma. Akkoriban rosszul
álltam anyagilag, és néhány hónappal elmaradtam a tizedfizetéssel, de ezzel
megloptam Istent, nem adtam neki oda azt, ami az Övé. Lásd: Mal 3:8.)
Megvallottam a hallgatóknak, hogy mivel az Úr elém hozta ezt a bűnömet, és
tudom, hogy nincs esélyem most jóvá tenni, ezért nem akartam felállni eléjük,
és megtartani ezt az imaórát.
A teremben lévő több száz ember teljes csendben figyelte
szavaimat.
Habár nagyon mélyen sértette a büszkeségemet, folytattam
vallomásomat arról, mi mindent helyezett még az Úr a szívemre. Aztán kértem a
hallgatókat, hogy aki úgy érzi, jöjjön előre, és csatlakozzon hozzám a
bűnvallásban (a titkos bűnökről csak magukban, a közösségi bűnökről, amikben mint gyülekezet vétettünk, nyilvánosan téve vallomást).
Aznap reggel nagyon sokan sírtak a teremben, miközben
kértük Isten bocsánatát azokra a területekre, ahol megalkuvást engedtünk meg
magunknak. Ez egy erőteljes imaóra volt, és a Szentlélek valóban betöltött
mindnyájunkat.
Az alkalom után sokan elmondták nekem, hogy éppen erre
volt szükségük ahhoz, hogy meggyőződjenek: saját bűneikből is meg kell térniük.
Egy férfi azt is megvallotta, hogy kétellyel teli, kemény szívvel jött ide, ám
amikor látta, milyen őszintén beszélek bukásaimról és arról, milyen nagy
szükségem van a Megváltóra, ez meggyőzte Őt nagy ínségéről, és elhatározta,
hogy átadja szívét az Úrnak. „Sosem láttam még senkit ilyen őszintének lenni a
szószéken, mint amilyen te voltál ma, Melody” – mondta. „Én mindig csak
showműsornak láttam az vallási rendezvényeket. De te most bemutattad nekem,
hogy Isten valóságos, mert láttam, hogyan győzött meg téged, és miként
változtatta meg az életedet. Köszönöm!” – mondta elcsukló hangon, aztán
átölelte a vállamat.
Jak 5:16 ezt mondja:
„Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok:
mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.”
Persze nem lett volna muszáj nyilvánosan megvallani
bűneimet azon a reggelen. (A legfontosabb az volt, hogy Istennel rendezzem a
dolgokat.) De mivel a Szentlélek erről győzött meg, tudtam, hogy
engedelmeskednem kell. Ellen White is ír arról, hogy néha nyilvánosan kell
megvallanunk bűneinket, nem csak a magunk érdekében, de azokért is, akik
hallgatnak bennünket, hogy bizonyságot tegyünk, és példát adjunk. Ami engem
illet, akkor nem csak egy leckét tanultam meg, amit sosem fogok elfelejteni, de
arra is jó volt az eset, hogy másokat is rávezessen arra: hagyjanak fel a
kompromisszumokkal, amiket beengedtek az életükbe. Ezt kell tennünk, ha azt
szeretnénk, hogy a Szentlélek kitöltessen ránk. A kérdés az: ki áll készen
arra, hogy példájával elöl járjon ezen az úton? Te megalázod magad szívedben és
lelkedben? Engeded, hogy az Úr felhasználjon TÉGED, igen, TÉGED?
Szívbéli
imádság:
Drága Urunk, nem könnyű megvallani, amikor rosszat
tettünk, különösen mások előtt. Sokkal könnyebb másokra mutogatni, amikor ők
buknak el valamiben. De segíts felismernünk, hogy sokkal fontosabb őszintének
lenni Veled és másokkal, mint makulátlan álarcot hordani. Nem akarjuk, hogy
bármi is közéd és közénk álljon, nem akarjuk, hogy bármi is gátolja Szentlelked
kitöltetését egyházadra, ezért kérünk, tisztítsd meg szívünket már ma! Mutasd
meg nekünk, miként járjunk utadon! Segíts, hogy megalázzuk magunkat trónod
előtt és hittestvéreink előtt, hogy a világ élő képet láthasson kegyelmedről,
irgalmadról, megbocsátásodról és szeretetedről! Ámen.
Írta: Melody Mason
Idézet:
"Sátán
semmitől sem fél annyira, mint hogy Isten gyermekei megtisztítják az utat,
eltávolítván minden akadályt, hogy az Úr kiáraszthassa Lelkét elbágyadt
egyházára... Minden kísértésnek, minden szembeszegülő befolyásnak, nyílt vagy
titkos legyen az, sikeresen ellene lehet állni. "Nem erővel, sem
hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura" (Zak 4:6).
- 1SM 124 (1887).
A késői
eső jön, és Isten áldása kitöltetik mindazokra, akik megtisztultak minden
szennytől. Ma az a munkánk: adjuk át magunkat Krisztusnak, hogy alkalmasak
legyünk az Úr színétől jövő felüdülés idejére - alkalmasak legyünk a Szentlélek
keresztségére. - 1SM 191 (1892).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése