A 100 nap imádságban
napi imacélokat itt lehet minden nap megtalálni: http://100napimadsagban.blogspot.com/
„Szólítsuk
meg Jézust sürgető szükségünkben!”
100
napos ima – 2. hét
2020. április 3–9.
„Mi lenne, ha úgy néznénk a bűnre is, mint a
COVID-19-re?”
Eric
Louw
Pár hete a feleségem és én
úgy véltük, hogy ételmérgezésünk lett, meg be is lázasodtunk. Hála Istennek, a
lázzal vívott 36 óra harc után én jobban lettem. De a nejem láza csak nem
húzódott le. Ő száraz köhögéssel és fizikai fájdalmakkal is küzdött.
Néhány nap elteltével
kapcsolatba léptünk a helyi egészségügyi hatóság COVID-19-et kiszűrő számával, és
időpontot egyeztettünk a következő szűrési lehetőségre. Felsoroltuk feleségem
tüneteit, amire azt a választ kaptuk, hogy miközben az összes főbb tünet
megegyezik nála, de hacsak tudomásunk szerint ő nem került kapcsolatba diagnosztizált
COVID-19-hordozóval, nem lenne alkalmas a tesztelésre. Így csupán az időnként
vesztegetnénk, ha elmennénk a szűrésre.
Pár nappal később nejem,
még mindig lázasan, úgy ébredt, hogy sűrű váladékot köhögött fel. Ez annyira
ingerelte a nyelő reflexét, hogy köhögni és hányni kezdett, és ez kb. 2 órán át
tartott. Elvittük a sürgősségire, és ezeket mind elmondtuk az orvosoknak. Ők intravénásan
gyógyszereket adtak neki, amik segítettek ellenőrzés alatt tartani a tüneteket.
Én újra érdeklődtem a
lehetőségről, hogy a feleségemet leteszteljék COVID-19-re, elmondva, hogy sok
külföldivel dolgozik együtt, és nemrég elhagytuk az államot, hogy részt vegyünk
egy nagy konferencián. Az orvos szerint, noha minden tünete megegyezik, a teszthez
szükséges egy igazolt COVID-19-beteggel való érintkezés. Ahogy ezt a doktorok
elmondták nekünk, rájöttem, vagy nagy hiány van tesztekből, vagy az
egészségügyi dolgozók a közösségben való szétterjedésre várnak, hogy elérje a
küszöböt, mielőtt komolyan vennék a diagnózist.
Hosszú vita után az orvos
végül azt felelte, hogy először minden másra kéne letesztelni a feleségemet. És
ha azok az eredmények negatívan jönnek vissza, rögtön elküldenének egy második
kenetet a helyi egészségügyhöz COVID-19-es tesztelésre, és pár napon belül
megkapnánk az eredményt. Addig is arra utasítottak, hogy menjünk haza,
vonuljunk önkéntes karanténba. Így is tettünk.
Mikor aznap NEGATÍVAN jött
vissza a minden másra elvégzett teszt eredménye, akikkel kapcsolatba kerültem,
minden csoporttal tudattam a körülményeinket, a legvégsőkig fokozva az
elővigyázatosságot. Emiatt sokan karanténba vonultak.
Mivel nem akartam másokat
túlzott bizonytalanságban tartani, úgy döntöttem, kapcsolatba lépek a
kórházzal, hogy ellenőrizzem, elküldték-e a feleségem kenetvételét
COVID-19-tesztelésre. Az ottani stáb nem tudta, hová küldték. Egyik helyet a
másik után hívtam, bármilyen hasznos információ nélkül. Napokba telt, mire
végül eljutottam a megyei járványügyi szakemberig, csak hogy megtudjam, egyáltalán
nem tervezték elküldeni a kenetet tesztelésre. Miután elmagyaráztam neki a
korábbi körülményeket, és hogy milyen sokan vannak karanténban, az eredményekre
várva, azt válaszolta, hogy keddre megkapják a koronavírusra letesztelt
kenetet.
Eljött a kedd, majd
eltelt. Eredménytelenül. Eljött a szerda, majd az is eltelt. Eredménytelenül.
Közben feleségem visszakerült a sürgősségi osztályra, mert képtelen volt
abbahagyni a köhögést. Eljött a csütörtök, és majdnem el is telt. Eredménytelenül.
Némi utánajárással kiderítettük, hogy elvégzetlen minták százainál volt
elmaradás, valószínűleg hozzánk hasonló esetekkel. Végül csütörtök este fél
8-kor, majdnem 12 nappal a karantén kezdete után, megkaptuk az eredményeket.
NEGATÍVAN! Micsoda megkönnyebbülés, de micsoda megpróbáltatás is volt!
Tapasztalatunk
sokféleképpen emlékeztet a világot legelőször megfertőző „vírusra”. A
koronavírushoz hasonlóan a bűn sem tűnt halálosnak, mikor először felütötte a
fejét a mennyben. Még akkor sem látszott halálosnak, mikor betette a lábát a
földre, egyetlen fán „karanténba zárva”. De ahogy a bűn a kígyóról terjedni
kezdett Éván keresztül Ádámra és az utódaikra, sebesen valami olyanná nőtte ki
magát, ami teljesen kikerült az irányításuk alól.
Sajnos a világnak a
COVID-19-re adott válaszával szemben legtöbbünk nem törődik a bűn terjedésével.
Nem aggódunk túlzottan azon, hogy leteszteljük életünket Isten Igéjével, és a
szívünket kutassuk. Látjuk a tüneteket (önzés, harag, büszkeség) beszivárogni
minden tettünkbe. De nem törődünk ezekkel a tünetekkel. Élvezzük a bűnt,
játszunk vele, viccelődünk rajta, csak hogy ne kelljen bármi áron megpróbálni
kitakarítani az életünkből.
MI lenne, ha másként
állnánk a dolgokhoz? Mi lenne, ha a bűnt is úgy kezelnénk, mint a koronavírust?
Zsoltárok 139:23–24 arra
bátorít, hogy vessük alá magunkat egy diagnosztikai tesztnek: „Vizsgálj meg engem, ó, Isten, és ismerd meg szívemet!
Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, hogy van-e nálam a
gonoszságnak valamilyen útja, és vezérelj engem az örökkévalóság útján!”
Isten arra vágyik, hogy megismerjük valódi állapotunkat, és keressük a lelki
gyógyulást. A megtisztulásunk után sóvárog. Itt a földön mi mind karanténban
vagyunk, de egy nap már nemsokára ez véget ér, és Jézus visszatér, hogy
hazavigyen minket. Mikor eljön, vajon készen leszünk rá?
Eric Louw a Texasi Egyházterület lelkésze, most fejezi be
teológiai tanulmányát az Andrews Egyetemen (Berrien Springsben, Michigan
államban). 3 éve házasodtak össze Estherrel, a feleségével, és lelkesen
készülnek első babájuk szeptemberi érkezésére.
KÖZPONTI
KÉRDÉSEK: Hajlandóak vagyunk engedélyt adni Istennek szívünk vizsgálatára, és
hogy megtisztítson a bűn halálos vírusától? És ha ez azt jelenti, hogy
bocsánatot kell kérnünk valakitől, akit a vétkeink megsebeztek?
GYAKORLATI
KIHÍVÁS: Ezen a héten, ahogy továbbra is fizikai védelemért és gyógyulásért
imádkozunk, aktívan esedezzünk lelki gyógyulásunkért. És tegyünk lépéseket,
hogy elérjük a körülöttünk élőket: bocsánatot kérve, megbékélést keresve és
Isten szeretetét megosztva. Többé ne becsüljük le a bűnt (legyen szó nagyról
vagy kicsiről), hanem kérjük az Urat, hogy teljes erőből segítsen elfutnunk
előle. Ima közben hivatkozzunk 1János 1:9-re és Ésaiás 1:18-ra.
„Sokakat, akik visszariadnának nagy
bűntett elkövetésétől, rávesz arra, hogy ne tulajdonítsanak nagy jelentőséget a
kis dolgokban való vétkezésnek. Ám ezek az apró bűnök felemésztik az istenfélő
életet az emberben.” (The
Faith I Live By, 92. o.)
Ássunk le még
mélyebbre! – További olvasmányajánlások erre a hétre:
·
Ellen G. White: Krisztushoz
vezető lépések, 2–3. fejezet
· Angolul
tudóknak: „Removing the Spiritual
Breaches”, itt olvashatjátok el
PDF-en: https://www.revivalandreformation.org/resources/all/removing-the-breaches-healthy-heart-check,
magyarul április 9-én tesszük közzé.
8. napi imacélok (2020. április 3., péntek)
1. Imádkozzunk azokért az országokért és régiókért,
melyeket súlyosan érintett a koronavírus-járvány, ahol sok haláleset történt,
és nagyon leterhelt a közegészségügyi és közösségi egészségügyi rendszer.
2. Imádkozzunk
kitartásért és erőért az orvosi személyzet számára. Ha valaki ismer egy
egészségügyi dolgozót, mondja el neki, hogy név szerint emlékezik meg róla
imában.
3. Imádkozzunk
isteni kegyelemért azokért a helyi gyülekezetünkből, akik a mindennapi élet
sokféle változásával küszködnek. Imádkozzunk azokért, akiket ez érint a
gyülekezetünkből, hogy meg tudjanak birkózni vele, és mindenekelőtt hűséges
tanúi legyenek Isten mindenható vezetésének az életükben.
4. Imádkozzunk,
hogy az egyháztagok gyakorlatiasan tudják egymást bátorítani a hitben, és
különösen azokat buzdítsák, akik egyedül vészelik át a karantént és az
elszigeteltséget.
Imádkozzunk a fülöp-szigeteki Északkeleti Mindanao
Misszióból azokért, akiknek a COVID-19-járvány során az étel és egyéb
szükségletek hiányától szenvednek. Könyörögjünk, hogy erősödjön a hitük is.
Ámen!
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés