Heti imacélok - január 5-12 - IZGALMAS TAPASZTALAT - MAGYAR IMACÉLOK

Ezen a héten arról olvasunk tapasztalatot, hogy ISTEN 10 PERC ALATT VÁLASZOLT egy nagyon fontos imakérésre.

Itt találod az összes tapasztalatot és imacélt: http://100napimadsagban.blogspot.hu/

Heti imacélok

(2019. december 29-január 5.)

·       Imakérés: Ezen a héten kezdődik el a TÍZNAPOS IMAKÖZÖSSÉG, amely január 10-től 18-ig tart, és amelynek témája: Keressük Isten Lelkét! Imádkozzunk azért, hogy mindannyian eljussunk annak a jobb megértésére, hogy hogyan imádkozzunk. Imádkozzunk azért, hogy életek változzanak meg az örökkévalóságra, és azért, hogy mint gyülekezeti és egyházi család együtt keressük a mélyebb közösséget Istennel. Még nem késő, csatlakozz és legyél részese ennek a különleges, életet megváltoztató Tíznapos imatapasztalatnak! A segédanyagot innen lehet letölteni: http://adventista.hu/esemeny/tiz-napos-imakozosseg-3/

·       Imakérés: Kérünk, imádkozzatok az adventista egyház különböző szolgálati osztályaiért és a támogató szolgálatokért! Imádkozzunk azokért, akik ezeket a szolgálatokat vezetik, hogy életük megváltozzon Isten dicsőségére és azért, hogy különleges módon betöltekezzenek Szentlélekkel. Ha eszedbe jut egy konkrét szolgálati osztály és ismered a vezetőjét, imádkozz érte név szerint!

·       Imakérés: Imádkozzunk a Hetednapi Adventista Egyház sokrétű média szolgálatáért szerte a világon, amely az evangéliumot sugározza a világ minden részére! Imádkozzunk különleges bölcsességért és ezen kommunikációs csatornák védelméért, különösképpen a világnak azon területein, ahol egyre nehezebb az evangélium szabad hirdetése!

·       Imakérés: Imádkozzunk az Hope Channel 50 különböző társszervezetéért, azoknak igazgatóiért, elnökeiért és menedzsereiért! Ezek a szolgálatok 56 nyelven sugározzák az evangélium üzenetét.

Csoda 10 percben– Írta: Andrew McChesney

Nehéz első év volt a spanyolországi Adventista Teológiai Főiskolán. Dante Marvin Herrmann minden megtakarított pénzét felhasználta arra, hogy az 5 000 eurós éves tandíját befizesse. Tanórái között dolgozott, hogy másik 5 000 eurót keressen családja, felesége és két kisfia eltartására. Most azzal nézett szembe, hogy egy hosszabb időre távol kellett lennie családjától, mert könyvevangélista munkát vállalt, hogy össze tudja gyűjteni a tandíjra valót a második tanévre. Dante ugyan nem ijedt meg a kemény munkától, de nem azért jelentkezett a Sagunto Adventista Főiskolára, hogy könyvet áruljon.

Miután éveken át hevesen vitatkozott Istennel, el kellett fogadnia azt, hogy Isten, aki halk és szelíd hangon szól hozzá, arra hívja, hogy lelkész legyen. Így, ahelyett, hogy könyveket árulna, inkább azt tervezte, hogy nyáron gyülekezetről-gyülekezetre járva, elmondja történetét; azt hogy hogyan lett adventista egy kábítószerfüggő német fiatalból, akinek egész testét tetoválások borították, és aki a Kanári szigeteken nőtt fel.

Dantenak meg kellett beszélnie a pénzkérdést Istennel. Mivel otthon nem sok lehetősége volt a magányra, elment kedvenc csendes helyére a fürdőszobába és magára zárta az ajtót. Letérdelt és kiöntötte lelkét Istennek: „Apuci, az első év véget ért. Minden tattárgyból a legjobb jegyeket kaptam és tudom, hogy te hívtál ide” – mondta. Dante mindig „apucinak” nevezte Istent, amikor egyedül imádkozott. „Apuci, tudom, hogy te ösztöndíjról gondoskodsz néhány diák számára” – mondta. „Kérlek, segíts, mert nem akarok könyvevangélista lenni csak azért, hogy pénzt keressek. Én Jézust akarom prédikálni. Szabadságra van szükségem, hogy prédikáljak. Semmi pénzem sincs, mert minden megtakarított pénzemet elhasználtam. Apuci, kérlek, segíts!”

Dante megállt és egy halk szelíd hangot hallott: „Mennyire lenne szükséged?” „Lássuk csak” – mondta Dante. „Még öt évem van a főiskolán és ez évente 10 000 eurót jelent. Tehát 50 000 euróra van szükségem.” „Rendben, Dante” – mondta a hang. „Elhiszed, hogy meg tudom adni neked?” „Tudod, hogy nem hiszem” – mondta Dante, „de nagyon hálás lennék, ha megsegítenél, hogy elhiggyem, és köszönöm az 50 000 eurót, amit adsz.”

Tíz perc múlva, Dante kapott 50 000 eurót. Ez történt:

Az ima után Dante távozott a fürdőszobából és bement a vendégszobába, hogy megnézze megérkezett-e az édesanyja, akit vártak. „Szia” – mondta, amikor belépett a szobába.

„Tudod, hogy szeretlek téged.” Az édesanyja mozdulatlanul ült az ágy szélén és az arca olyan fehér volt, mint a meszelt fal. Az egyik kezében mobiltelefonját tartotta. „Mi történt?” – kérdezte Dante izgatottan. „Valami csodálatos dolog történt” – mondta. „Mi történt?” – kérdezte Dante.

„Tudod, hogy 10 éve próbálom eladni németországi házunkat” – mondta. „Egy WhatsApp üzenetet kaptam egy férfitól, aki 50 000 euróval többet ígért, mint amennyit kértem.”

Dante nem tudta, mit tegyen. Nem érezte helyesnek, ha kitörő örömmel felkiált: „Ez az én pénzem. Ezért imádkoztam.” „Várj egy néhány percet, el kell mennem a fürdőszobába.”

Bezárta az ajtót és letérdelt a kőre.

„Apuci, ha azt mondtam volna, hogy 100 000 euróra van szükségem, te adtál volna nekem 100 000 eurót?”- kérdezte Dante. „Dante” – mondta a hang: „Te 50 000 eurót kértél és én 50.000 eurót adtam neked.” „És ha 10 .000 eurót kértem volna, te 100.000 eurót adtál volna nekem?” „Igen, 100 000 eurót adtam volna, de te 50 000-et kértél és 50 000-et adtam.” „Meggondolhatom még?” „Nem, nem teheted” – mondta a hang. Meg kell tanulnod nagyban gondolkodni. Nagyon kicsiben gondolkodsz. Csak a jelen pillanatra gondolsz, de én többet akarok adni neked. Szeretném, ha hinnél bennem. Szeretném, ha elhinnéd, hogy én meg tudom adni azt, amire szükséged van.”

„Rendben” – mondta Dante. „De ki fogja megmondani az édesanyámnak, hogy adja nekem azt a pénzt?” „Elhiszed, hogy meg tudom tenni?” „Igen, hiszem, hiszem” – kiáltotta Dante.

Visszatért a vendégszobába, ahol az édesanyja még mindig ott ült az ágyon. „Dante, tudod, mit akarok mondani?” – mondta, amikor Dante belépett a szobába? „Úgy gondolom, a legjobb, ha neked adom ezt a plusz pénzt a tanulmányaidra.”

Dante, aki 36 éves és most fejezi be második évét, elmondta, hogy a pénzért mondott imára való válasz csak egy a sok értékes tapasztalata közül, amelyet Istennel szerzett a főiskolán.

„Amikor befejeztem az első évelemet a teológián, rájöttem arra, hogy az Istennel járni és hitben járni ugyanaz” – mondta. „Isten nem feltétlenül mutat meg mindent, ami történni fog. Csak annyit kér, hogy bízz benne.”