Heti imacélok
(2018. február 11-18.)
· Imakérés: Kérünk, imádkozzatok azokért a hívőkért, akik dzsungelek
eldugott hegyi falvaiban élnek, az olyan helyeken, mint az indonéziai Pápua.
Sokan el vannak zárva a külvilágtól, a Bibliától vagy lelki tartalmú irodalomtól
és eszközöktől, amelyek hitük növekedésében segítené őket. Szükségük van olyan
misszionáriusokra, mint Ceren, akik segítenék őket abban, hogy jobban
megalapozódjanak hitükben.
· Imakérés: Kérünk, imádkozzatok azokért a menekültekért, akik észak-amerikai
vagy ausztráliai városokban telepedtek le, hogy megtanulják a nyelvet, munkát
találjanak, és be tudjanak illeszkedni az új környezetbe. Imádkozzunk azért,
hogy megismerjék Jézust!
· Imakérés. Kérünk, imádkozzatok mentorokért Észak-Amerikában és
Ausztráliában, akik megtanulják elérni a letelepedett menekülteket, akik
különböző kultúrákból érkeztek. (Segédanyagok angol nyelven elérhetők itt: www.reachtheworldnextdoor.com .
· Imakérés. Kérünk, imádkozzatok, hogy Krisztus melletti döntések
szülessenek a Nyugat-Afrikai Ghánában, amint az evangélizációs előadások
folytatódnak a régióban.
· Imakérés: Kérünk, imádkozzatok továbbra is azokért a programokért,
amelyek az év további részében kerülnek megszervezésre Japánban (május 4-20),
Zambiában (június 3-23) és a Fülöp-szigeteken (július 13-28)! Japán egy nehéz
terület, ezért szükség van a komoly imákra az elkövetkező hónapokban.
· Imakérés: Kérünk, imádkozzatok a Japán Ifjúsági Könyvmissziós
programért. Észak-Amerikával ellentétben, ahol ezt a programot évente egyszer
szervezik meg 10 héten át, Japánban négy háromhetes program működik az év
folyamán februárban, márciusban, júliusban és augusztusban. Az egyik ilyen
program épp folyamatban van. Imádkozzatok a fiatalokért és vezetőikért, és
azért, hogy találjanak sok nyitott ajtót, hogy eladhassák lelki tartalmú
könyveiket, hogy Isten sok ember szívét felkészítse az előttünk álló
evangélizációs sorozatokra.
Magyar imacélok:
·
Imakérés: Kérünk, imádkozzatok a
Ki a sótartóból Missziótalálkozó következő
alkalmáért! Az előkészületek már
folynak. Előadóink Raafat Kamal és Simon Martin testvérek lesznek.
·
Imakérés: Kérünk, imádkozzatok azért,
hogy egyházunk Magyarországon az elkövetkezendő évben meglássa Isten tervét és
vezetését, és mindenben hűségesen kövesse akaratát!
·
Imakérés: Imádkozzunk a magyar
egyház missziós tevékenységeiért! Imádkozzunk a Bibliai szabadegyetemek, evangelizációk,
bibliaklubok sikeréért és áldásáért!
·
Imakérés: Imádkozzunk a meglévő
és induló befolyásközpontokért (Debrecen, Miskolc)!
Furcsa gyógymód egy
indonéz vakságára – Írta: Ceren Wuysan
A
missziós repülőgép kitett engem és barátomat egy hegy lábánál az indonéziai
Pápuán.
Bementünk
a városba, egy utolsó bevásárlásra, mielőtt felmennénk a hegyek közé, hogy
elkezdjük egyéves diákmisszionáriusi munkánkat. Nem volt sok pénzünk, de
megláttunk egy valamit a piacon, amit szeretettünk volna: egy zacskó zöld
citromot. Szeretjük a citromot és tudjuk, hogy fenn a hegyen nem kapható.
Két
héttel később elértük Tinibilt, a hegyi falut, de nem tudtuk, hogyan beszéljünk
Jézusról. Képzésben részesültünk az 1000 Misszionárius Mozgalomnál, akik ide
küldtek bennünket ebbe a faluba, de nem tudtuk, hogyan keltsünk érdeklődést a
lakók között az evangélium iránt. Kiképeztek bennünket arra, hogy imádkozzunk,
ha nem tudjuk, mit tegyünk, így hát imádkoztunk.
Amint
két falu között haladtunk az egyik napon, a falunkból egy ember megkért, hogy
nézzünk rá egy vak rokonára, akit Mariusnak neveznek. Elmentünk Marius
otthonába, és megkérdeztük őt, hogy mi okozta a vakságát két évvel korábban.
„Nem tudom” – mondta fejét rázva. „Csak úgy hirtelen történt.” A többi falubeli
azonban tudta, mi okozta a vakságát. A gonosz szellemeket okolták.
Marius
és családja segítségért könyörögtek. Gyógyszert és imát kértek.
A
barátommal nem tudtuk, mit tegyünk. Hazatértünk és imádkoztunk: „Urunk, ha ez
indítja be a misszionáriusi munkánkat, kérünk, tegyél csodát.”
Eszünkbe
jutott a csomag citrom, amit a hegység lábánál vettünk. Nem vagyunk orvosok, de
tudtuk, hogy a zöld citromnak gyógyhatása van. Másnap reggel elmentünk Marius
otthonába és magunkkal vittünk egy citromot. Kettévágtuk és imádkoztunk, aztán
néhány cseppet a szemébe facsartunk és ismét imádkoztunk. Délután visszatértük
Mariushoz, imádkoztunk és néhány csepp citromot Marius szemébe facsartunk, majd
újra imádkoztunk.
Ezt
egy hétig minden reggel és este megismételtük, de semmi sem történt. Azt
fontolgattuk, hogy abbahagyjuk. A második hét után azonban Marius azt mondta,
hogy két év után először kezdi észrevenni a fényt.
Ez
felbátorított bennünket és tovább imádkoztunk.
Egy
hónap elteltével Marius bejelentette, hogy egy kicsit már lát.
Azon
a napon elfogyott a citromunk, de ezt nem árultuk el Mariusnak. Azt mondtuk,
hogy mától kedve más gyógymódot alkalmazunk. Imádkozni fogunk.
Naponta
kétszer találkoztunk Mariussal, hogy imádkozzunk.
Néhány
héttel később, amikor megérkeztünk Mariushoz, azt találtuk, hogy bámulja a
tájat a háza mellett. Szabadon sétált, és látott! Marius elmondta, hogy nem lát
tökéletesen, de éppen eleget ahhoz, hogy normális életet éljen. Marius nagyon
örült, és elmondta a falubelieknek, hogy Jézus visszaadta a látását azzal, hogy
legyőzte a gonosz szellemeket.
Ez
megnyitotta az ajtót az evangélium előtt. A csoda híre terjedni kezdett a
hegyek között, és az emberek elkezdtek keresni bennünket azért, hogy imát és
orvosi segítséget kérjenek tőlünk. Ragaszkodtak ahhoz, hogy doktornak és
lelkésznek nevezzenek bennünket, noha egyikünk sem volt sem orvos, sem lelkész.
Aztán bibliaórákat kértek tőlünk. Ez egy válasz volt az imáinkra. Hét ember
keresztelkedett meg.
Ceren Wuysan 27 éves és 2016-ban diákmisszionáriusként dolgozott. Most
teológiai hallgató a Klabar egyetemen Manando közelében, Indonéziában.
A
szerző tanácsa az olvasók számára: Nem próbálják ki a citromot
szemgyógyszerként!
Dicsőség ISTENNEK.
VálaszTörlés