Megújulás
és reformáció
Az „Imában
egyesülve” heti bejegyzése és imakérései
http://100napimadsagban.blogspot.hu/
2020. december 18.
Az ima működik
Richard Constantinescu
Tudom, hogy az ima működik. Főiskolai
tanulmányaim első éveiben, az ezredforduló tájékán megsérült a gerincem és ez
sok fájdalmat és nehézséget okozott. Elmentem egy orvoshoz, de nem tudott
segíteni. Egész héten annyira fájt a gerincem, hogy sem ülni nem tudtam sem
járni úgy, hogy ne sántítsak. Fájdalmam napról-napra növekedett, és már
dolgozni sem tudtam.
A főiskolán könyvevangélista voltam, így pénzt
tudtam keresni és bizonyságot tudtam tenni a hitemről. Egy néhány nap múlva
indulnom kellett volna a Nevada állambeli Reno-ba, hogy egy csoport
könyvevangélistával dolgozzam. Tudtam, hogy nem leszek képes házról-házra
járni. Felmerült bennem az a kérdés, hogy Isten miért nem gyógyított meg, hogy
dolgozhassak és lelkeket menthessek.
Hirtelen eszembe jutott Márk 11:24, egy olyan
bibliavers, amit valamikor kívülről megtanultam: „higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek,
megkapjátok, és meg is adatik nektek.” Eldöntöttem, hogy igényelni fogom
ezt az ígéretet. Arra gondoltam, hogy ha Isten akarja, hogy ezt a munkát
végezzem, akkor az Ő felelőssége, hogy meggyógyítson, hogy dolgozhassak. Ha úgy
dönt, hogy nem teszi meg, akkor nem kell tovább aggódnom emiatt. Kész voltam
elfogadni akaratát, ezért letérdeltem az üres kollégiumi szobámban, hogy kérjem
ígéretét.
Elmondtam Istennek a fájdalmamat és azt, hogy
dolgozni szeretnék Neki. Elmondtam neki, hogy hiszem, hogy Mk 11:24 szerint
meggyógyíthat, és én tőle függök. Kértem, hogy akarata szerint gyógyítson meg a
Jézus nevében. Ez után az egyszerű ima után Áment mondtam.
Amint Áment mondtam, egy kéz érintését éreztem a
jobb vállam alatt, és egy gyógyító erő áramlott végig a gerincemen egészen a
talpamig. Lábra álltam és a fájdalmam teljesen elmúlt. Azon a napon futottam
egyik háztól a másikig a könyvekkel.
Igen, az ima működik. Amikor még ugyanazon a
főiskolán tanultam, a felségem terhes volt az első gyermekünkkel. Mindketten
nagyon elfoglaltak voltunk a szolgálatban és a tanulásban ezért kevés időnk
volt az alvásra. Mielőtt a feleségem szült volna, letérdeltünk és imádkoztunk,
hogy a gyermek jól aludjon egész éjszaka – nem miattunk, hanem azért, hogy
továbbra is hatékonyan és egészségesen dolgozhassunk Istennek.
Isten erőteljesen megválaszolta imánkat. Gyermekünk
néha 14 órát is aludt és mi attól féltünk, hogy nem fog felébredni. Ugyanezt az
imát elmondtuk a további három gyermekünkért is. Mindegyik átlagosan 11 órát
aludt éjszakánként. Egyáltalán nem ismerjük, hogy milyen fent lenni éjjel a
csecsemőkkel.
Igen, az ima működik. Egy napon, amikor még a főiskolán
voltam, vásárolnom kellett néhány dolgot a feleségemnek és a gyermekünknek.
Csak két dollárom volt és némi apróm. Férjként és apaként kellemetlenül éreztem
magam, hogy nem tudok megfelelően gondoskodni a családomról. Emlékszem Fil 4:19
ígéretére: „Az én Istenem pedig be fogja
tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus
Jézusban.” 1Tim 5:8 is eszembe jutott, amely így hangzik: „Ha pedig valaki övéiről és főként háza
népéről nem gondoskodik, az megtagadja a hitet, és rosszabb a hitetlennél.”
Ezt gondoltam: Ha Isten az apám, akkor vajon
nem fog gondoskodni rólam is? Letérdeltem és elmondtam egy egyszerű imát:
„Atyám, te azt ígérted, hogy minden szükségletemről gondoskodni fogsz Fil 4:19
szerint. Gondoskodnom kell a családomról, de nincs rá pénzem. Te azt mondtad,
hogy aki nem gondoskodik a házanépéről, az megtagadta a hitet. Te vagy az apám,
és te tudsz gondoskodni a családodról. Én is a te házad népéhez tartozom, és Te
mindig tartod a szavadat. Kérlek, gondoskodj rólam ma, hogy én is gondoskodni
tudjak a családomról. Jézus nevében, Ámen.”
Azon az estén, amikor befejeztem a munkámat az
egyetem nyomdájában, felvettük a kis keresetemet, és elindultunk a legolcsóbb
élelmiszerboltba, hogy vegyünk néhány dolgot. Már este volt, amikor egy
bicikliző diák megkérdezte, hogy hol van a legdrágább és legegészségesebb
élelmiszerbolt a városban.
Elkezdtem elmagyarázni, de mivel már sötét
volt, eldöntöttem, hogy beteszem a biciklijét a kisteherautónkba és elviszem a
boltba. Csak egy mérföldre volt, de nem tudtunk megengedni magunknak annyi
üzemanyag költséget, hogy elvigyük őt a boltba, aztán még egy mérföldet vissza
és utána elmenjünk még az olcsóbb boltba is, ezért eldöntöttük, hogy megvesszük
azt, amit tudunk a drágább boltban, amelyet, ha lehetett, el szoktunk kerülni.
Ahogy beléptünk a fényesen kivilágított boltba,
egy asszony megállított bennünket a polcok között, aki tagja volt annak a kis
bibliacsoportnak, amelyet én vezettem. Köszöntés után ezt mondta: „Jó látni
benneteket! Ezt oda akartam adni nektek,” és valamit becsúsztatott ingem
zsebébe. Megköszöntem, noha nem tudtam, hogy mi az, aztán elváltunk egymástól.
Amikor megnéztem, mi van a zsebemben, egy összehajtogatott 100 dolláros
bankjegy volt. A leggazdagabb embereknek éreztük magunkat. Hálát adtunk
Istennek és elkezdünk a bevásárlókosárba rakni zöldségeket, gyümölcsöt,
gabonaféléket és mindent, amire szükségünk volt. Hálánk és örömünk mérhetetlen
volt.
Miután befejeztük a vásárlást, kislányunkkal
beálltunk a pénztárhoz fizetni. Egy barátságos férfi, aki kettővel hátrább állt
a sorban, elkezdett beszélgetni velünk. Megkérdezte, hol dolgozom, és én
elmondtam neki. Elmondta, hogy lánya ballagására jött el a városba, és most van
itt először. Megkérdezte, hogy megy az egyetem, de meg is válaszolta saját
kérdését: „nehéz, ugye”? Arra gondoltam, hogy biztosan nem úgy nézek ki, mint
egy nagyon jó diák, ezért nem tudtam, mit válaszoljak. Előrehajolt és azt
mondta: „úgy értettem, anyagilag,” és betett valamit ugyanabba az ingzsebbe,
amelybe az előbb az asszony. Megköszöntem neki, nem tudva, hogy mennyit adott.
Amikor az élelmiszerekért fizettem, akkor láttam meg, hogy egy másik
összehajtogatott százdolláros volt. Óriási csoda!
Amikor Isten ígéreteit igényeltem korábban azon
a napon, ő elküldte a biciklis diákot, hogy segítsen odairányítani bennünket
abba a boltba, ahová egyébként nem mentünk volna, és aztán ugyanabba az
ingzsebbe adott kétszer 100 dollárt, az egyiket egy teljesen idegentől, akit
utána sosem láttunk. Isten egy hatalmas Isten! Annyira kedves, annyira jó,
annyira szerető!
Igen, tudom, hogy az ima működik. Nincs annál jobb dolog, mint beszélgetni Istennel és meghallani a szavát az Ő igéjéből, a Szentlélek által és a gazdag gondoskodás által.
A világegyház
imakérései
2020. december 18–24.
· Kérünk, imádkozzatok azért,
hogy Isten áldása legyen az Adventista Világrádió új
evangélizációs sorozatán, amelynek címe: Az
utolsó visszaszámlálás a föld számára. A sorozat előadója DuaneMcKey.
Ez a sorozat 2021 májusáig tart majd.
· Imádkozzunk az AWR 360 (Adventista Világrádió) keresztségi eseményéért, amikor 2020.
december 26-án keresztségek lesznek a világ minden táján az Adventista
Világrádió missziós kezdeményezésének eredményeként. Imádkozzunk azért, hogy
Isten védelmezze azokat, akik keresztségi döntéseket hoznak.
· Kérünk, imádkozzatok továbbra is a nigériai gyülekezeti tagjainkért, akik nehéz időket élnek
át. Imádkozzatok a kormányért, hogy elő tudja mozdítani a békét és azért, hogy
Isten gyermekei fényként ragyogjanak a zűrzavaros időkben!
· Imádkozzunk az Adventista Misszió e
heti el nem ért népcsoportjáért, a hétmilliós HarergeOromo népcsoportért
Etiópiában. Jézus vissza akar jönni, de előtte az evangéliumnak hirdettetni
kell a világnak. Imádkozzatok velünk azért, hogy ezen népcsoportból milliók
ismerjék meg Jézust. Arra kérünk, hogy ezt az imacélt osszátok meg
családotokkal, barátaitokkal és a gyülekezeti közösséggel! „Mert igen hasznos az igaznak buzgóságos
könyörgése” (Jak 5:16).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése