Heti imacélok
(július 16-23.)
Tények röviden az SPD-ről: Az
Inter-európai Divízió területén 20 ország található: Andorra, Ausztria,
Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Németország, Gibraltár, Vatikán,
Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Monaco, Portugália, Románia, San
Marino, Szlovákia, Spanyolország és Svájc.
Az EUD területén 350
millióan élnek, sokféle nyelv, kulturális háttér, kultúra és hagyomány keveredik
itt. Az országokat bevándorlók és menekültek tömegei árasztották el, akik
magukkal hozzák saját nyelvüket, hitüket és kultúrájukat. Ezt a potenciálisan
nagy kihívást jelentő helyzetet úgy látják az EUD vezetői, mint az Isten által
rájuk bízott misszió fejlődésének termékeny talaját.
·
Imakérés: Kérlek,
imádkozzatok Mario Brito divízióelnökért, Magyarosi Barna titkárért és Norbert
Zens kincstárnok testvérért! Imádkozzatok az EUD egyházterületi vezetőiért és a
helyi lelkészekért!
·
Imakérés: Imádkozzatok
a divízió területére érkező
bevándorlókért és menekültekért, mert egyesek közülük fogékonyak az evangélium
üzenetére. A közöttük dolgozó gyülekezeti tagok sok áldásról számolnak be.
·
Imakérés: Imádkozzunk a gyülekezeti tagokért,
fiatalokért és idősekért egyaránt, hogy éhezzék és szomjazzák a Jézussal való,
mélyebb kapcsolatot! Az Ige ezt mondja nekünk: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők
megelégíttetnek” (Mt 5:6).
·
Imakérés: Imádkozzunk
az újonnan megkeresztelt tagokért, akik a teljes tagbevonás eseményeinek
keretén belül csatlakoztak az egyházhoz!
Magyar
imacélok:
·
Imakérés: Kérünk, imádkozzatok
a nyári táborok és a Missziókonferencia szervezéséért, hogy sok áldást
jelentsenek a résztvevőknek és megújulást az egész egyháznak.
·
Imakérés: Július 19 és 23
(szerda-vasárnap) között már másodjára veszünk részt az egyház beszélgetős-ismerkedős
sátrával a debreceni Campus fesztiválon. 20 lelkes önkéntesünk szeretne kilépni
a gyülekezet falain kívülre, hogy egy zenei fesztiválon hallgassa meg a hozzá
fordulókat, kínáljon meleg teát az éjszakában, sok-sok kreatív programot
nappal, és elfogadó, barátságos légkört, „béke szigetét” a hozzánk bejövő
srácoknak.
Facebook-oldalunkon
(LelkiFröccs) szerdától követhetitek majd figyelemmel képeinken, videóinkon a
tevékenységünket:
Kérlek, imádkozzatok
értünk, hogy helyt tudjunk állni, és olyan barátságossággal forduljunk a
hozzánk közeledőkhöz, mint Jézus is tette volna. Köszönjük!
Két lehetetlen
imakérés vezetett a feleséghez
- írta: Andrew
McChesney, az Adventist Mission munkatársa
Az egyik legbonyolultabb kérdés,
amit az emberek feltesznek az, hogy hogyan válasszák ki a megfelelő
házastársat.
Mario Brito számára, aki a
Hetednapi Adventista Egyház Inter-Európai Divíziójának elnöke, könnyű volt
megtalálni a tökéletes társat: megkérte Istent, hogy válaszoljon két látszólag lehetetlen
imakérésre.
Egy közös barát bemutatta Mariot
majdani feleségének, amikor a Spanyol Adventista Főiskolán tanultak a
spanyolországi Sagunto-ban. Mario akkor 22 éves volt és másodéves teológiai
hallgató, Maria pedig 19, és elsőéves hallgató.
Sok közös vonásuk volt. Mindketten
Afrikában nőttek fel. Mario az Afrikához tartozó Zöld-foki Köztársaság szigetén
született, ahol 18 évet élt, mielőtt 1973-ban kivándorolt volna Portugáliába.
Maria szülei 27 évig éltek Angolában, majd Portugáliába költöztek, miután
Angola 1975-ben elnyerte függetlenségét.
Ami ennél is fontosabb Mario és
Mária hasonló teológiai nézeteket vallottak.
„Megismertem majdani feleségemet,
és jó barátok lettünk” – mondta Mario egy interjúban.
A tanév vége felé azon kezdett el
gondolkozni, hogy vajon Maria-e az, akit Isten neki szánt feleségül.
A Spanyol Főiskola csak két tanévet
biztosított, így Marionak át kellett menni Franciaországba a Collonges-i
egyetemre, hogy befejezze tanulmányait. Maria Spanyolországban maradt.
Miután az új iskolába költözött,
Mario elkezdett imádkozni: „Istenem, szolgálni akarlak téged, és egy olyan
feleséget szeretnék találni, aki hasonló misszionáriusi lelkülettel
rendelkezik, hogy Téged szolgáljon.”
Miközben imádkozott, Mariára
gondolt, és erős érzése volt, hogy ő lenne az. De nem volt teljesen biztos,
ezért így imádkozott: „Istenem, ha azt akarod, hogy Maria legyen a feleségem,
indítsd arra, hogy levelet írjon nekem.” Maria szempontjából ez egy lehetetlen
imakérés volt, mert abban az időben a nők soha nem kezdeményeztek kapcsolatot
férfiakkal.
Mario legnagyobb meglepetésére egy
hét múlva egy baráti levelet kapott. Válaszként egy kedves és barátságos levelet
írt és elmondta második lehetetlen imakérését:
„Uram, most az lenne magától
értetődő, ha Maria válaszolna” – mondta. „Ő írt nekem és én barátságosan
válaszoltam, de ha azt akarod, hogy a feleségem legyen, intézd úgy a dolgokat,
hogy ne válaszoljon. Ez legyen a jel.”
Hetek teltek el, és nem jött
válasz. A két fiatal nem beszélt és nem levelezett egymással, míg el nem
kezdődött a következő tanév, és Maria el nem költözött a francia adventista
egyetemre, hogy megkezdje harmadik évét. Mario és Maria hamarosan együtt
kezdtek járni.
Egy nap aztán Mario megkérdezte
Mariát – mert nagyon furdalta a kíváncsiság –, hogy miért nem válaszolt az
utolsó levelére.
„Úgy éreztem, az egy nagyon rideg
és formális levél volt, ezért nem válaszoltam. Mario megdöbbent ezen a
válaszon. Alig hitte, amit hallott. Megkérdezte Mariát, megvan-e még az a
levél. Maria előkereste a levelet, és elolvasták együtt. Éppen olyan meleg
hangvételű és barátságos volt, amilyenre Mario emlékezett.
„Mi volt a gond ezzel, hogy nem
válaszoltál? – tette fel a kérdést újra Mario. A lány nem tudta, mit mondjon. Most
nem látott semmi olyasmit a levélben, ami akadályozta volna, hogy válaszoljon.
Mario ekkor elmondta neki a két ima
történetét.
37 évvel később Mario még mindig
biztos abban, hogy a megfelelő feleséget választotta.
Írta: Andrew McChesney, az Adventist Mission vezetője. Engedéllyel
közölve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése